Hányan érettségiztek tavaly emelt szinten az öt fő tárgyból és milyen eredményeket értek el a diákok? Megnéztük a 2019-es érettségi statisztikákat.
Az öt fő érettségi tantárgy (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német) közül a legtöbben angolból választották az emelt szintű érettségi vizsgát 2019-ben. Több mint 11 ezer diák tett az idegen nyelvből emelt szintű érettségit. Megnéztük az Oktatási Hivatal oldalán keresztül elérhető érettségi statisztikákat.
| Érettségi vizsgatárgy | Emelt szinten érettségizők száma 2019-ben |
| matematika | 3203 |
| magyar nyelv és irodalom | 1538 |
| történelem | 5591 |
| angol | 11321 |
| német | 2223 |
Ezek a számok 2020-ban várhatóan jóval magasabbak lesznek. A 2020-as egyetemi felvételin ugyanis nem lehet bejutni a képzések többségére emelt szintű érettségi vizsga nélkül.
Érettségizők, figyelem! Ezeket már most tudni a 2020-as vizsgákról
Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.
Járt a többletpont?
Azt is megnéztük, hogyan alakultak az eredmények tavaly ezekből a tárgyakból az emelt szintű vizsgákon.
Az ábrán jól látszik, a többség ötöst kapott mind az öt fő tárgyból. A lejobb eredményt az angolból emelt szinten érettségizők érték el: a vizsgázók több mint 86 százaléka ötöst eredményt ért el. A legkevesebb ötös érettségi fej-fej mellett magyarból és történelemből született, de ott is a diákok többsége (65 százalékuk) elérte az ötös eredményt.
Az 50 többletpontot tehát a diákok többsége megszerezte a felvételihez ezzel. Azok, akik négyest kaptak, de még a hármasok közül is azok a diákok, akik elérték a legalább 45 százalékot, 50 pluszponttal indulhattak a felvételin. A pontozás részletes szabályairól itt olvashattok.
Több mint hétszáz fővel emelkedett a keresztféléves felvételizők száma a tavalyihoz képest
Évek óta most felvételiztek a legtöbben a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Mi vár még a jelentkezőkre és hogyan tovább 2020-tól? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
