Keresztféléves felvételi: mi jön a ügyintézési időszak után?

Tegnap véget ért a 2020-as keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Most összeszedtük, milyen fontos teendők vagy határidők várnak a felvételizőkre.

  • Eduline

A keresztféléves felvételizők január 3-ig kaptak hiánypótlási felszólítást, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumok hiánypótlási határideje pedig a január 9-én, azaz tegnap járt le. Akik eddig nem pótolta a hiányzó dokumentumokat, azoknak a jelentkezési kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el, de akár az eljárást is megszüntethetik.

Ponthatárok és besorolási döntés

Az, hogy a jelentkezőt felveszik-e az általa megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ - írja a felvételi tájékoztató.

A felvételi eljárás során – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2020. január 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ennek keretében minden megállapítják, hogy melyik jelentkezési helyre nyertetek, illetve nem nyertetek besorolást.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.

A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény úgynevezett felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvetteket az egyetemi beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.

Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.

Ezek a képzések tarolnak a 2020-as keresztféléves felvételin - friss toplista

Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.