Mi is a különbség a Diákhitel1 és a Diákhitel2 között? Fontos infók egy helyen

Vennétek fel diákhitelt a következő félévre, de nem tudjátok, hogy melyiket érdemes, és hogy mi a különbség közöttük? Mutatjuk a Diákhitel1-re és Diákhitel2-re vonatkozó szabályokat.

  • Eduline

Ki veheti igénybe a Diákhitel1-et, és ki a Diákhitel2-t?

A Diákhitel1-et bárki felveheti - tehát államilag támogatott képzésen és önköltségesen tanulók egyaránt. A Diákhitel2-t azonban csak az önköltséges képzések hallgatói igényelhetik.

Mekkora összeget lehet igényelni egyikkel, másikkal?

A Diákhitel1 maximális összege 70 ezer forint havonta egy féléven keresztül - így összesen 350 ezer forint hitelt vehettek igénybe. A Diákhitel2-t 11 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra, az összeg pedig a tandíjatoknak megfelelő díj lehet csupán, tehát annál nem több.

Október 1-től lehet igényelni a nyelvtanulási diákhitelt

Átlagosan hét év alatt fizetik vissza a diákhitelt a volt hallgatók - mondta a Magyar Hírlapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ új vezérigazgatója.

Mekkora a kamat és meddig kell törleszteni?

A Diákhitel1 kamata 1,99 százalék a július 1-től december 31-ig tartó időszakra, a Diákhitel2 pedig kamatmentes. A törlesztést pedig legkésőbb - mindkét típus esetében - a 45. életév betöltését követő negyedik hónap első napjától kell teljesíteni.

Mikor és hova érkezik meg a hitel?

Akik szeptember 16-ig megigénylik valamelyik hitelt, már október 15-én hozzájuthatnak az összeghez. Fontos azonban tudni, a Diákhitel1-et a hallgatók bankszámlájára, a Diákhitel2-t pedig az adott egyetemnek, főiskolának utalják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.