112 ezer felvételiző közül 79 ezren bekerültek valamelyik egyetemre vagy főiskolára

112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

  • Eduline/MTI

Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.

Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda esti sajtótájékoztatóján azt mondta: 78 900 jelentkezőt vettek fel, 3 ezerrel többet, mint tavaly.

Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.

A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől - sorolta.

Még mindig a nappali munkarend a meghatározó - jegyezte meg Horváth Zita.

Több népszerű szakon is magasabbak lettek a végleges ponthatárok, mint az előzetesek

Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.