Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Az előző évekhez hasonlóan 41 kiemelt alap- és osztatlan szakon ismét előzetes ponthatárokat húztak, a képzések listáját 2019 decemberében hozták nyilvánosságra. A "központi" ponthatárok lényege, hogy azok, akik az érintett 41 szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott ponthatárt.
Nyolc alapszakon azonban jóval alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kellett, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi volt az előzetes limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhattak a felvételizők.
Sőt több osztatlan képzésen is alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell.
Az elmúlt években többször volt rá példa, hogy változtattak az előzetes ponthatárokon - az oktatásért felelős államtitkárság többször kiemelte, hogy ezek csak "előzetes" limitek, amelyek változhatnak a jelentkezők száma és összpontszáma alapján.
Idén is volt, akit kellemetlen meglepetés ért
Azok közül a szakok közül, ahol előzetes ponthatárokat húztak, több olyan is van idén, ahol a végleges ponthatár jóval magasabb lett, mint az előzetesen megadott.
A népszerű műszaki menedzser képzésen az előzetes 320 helyett 360 kellett, nemzetközi gazdálkodáson pedig volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez.
A legnépszerűbb bölcsészképzésen a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az például az előzetes 435 helyett 459 vagy 460 pont kellett. A szintén népszerű szabad bölcsészeten is voltak magasabb ponthatárok az előzetes 340 helyett volt olyan intézmény is, ahova 380 pnt kellet.
Kommunikáció- és médiatudomány szakon például volt olyan egyetem is ahol az előzetes 440 helyett, 462 pont kellett bekerüléshez. A turizmus-vendéglátás képzésre jelentkezők is meglepődhettek, hiszen az előzetes 400 pont helyett volt olyan egyetem ahol 408 pont kellett a bekerüléshez.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
