Jól jártak azzal az érettségizők, hogy két nagyon ismert szerző művét kapták meg?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részében egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-verset kaptak a diákok. Vajon nehézséget jelent-e, ha egy érettségizőnek egy számára ismeretlen szerző novelláját kell elemeznie? És előny-e, ha egy olyan ismert költőtől kap két összehasonlítani művet, mint József Attila vagy Radnóti Miklós?

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Ismerik-e a diákok Mándy Iván novelláit? Attól függ, melyik tankönyvcsaládot használják – az egyikben szerepel egy Mándy Iván-novella, de nem az, amelyiket az érettségin elemezniük kell.

De az érettségin – 2005, vagyis a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta – nem is feltétel, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a műelemző feladatok bázisszövege lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művel származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül, és – hívja fel a figyelmet a hivatal – „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét”, ahogy műrészlet esetében sem elvárás a teljes mű ismerete.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint ez a Mándy-novella jól értelmezhető és elemezhető, így ha valaki tisztában van a novellaelemzés szempontjaival – és mivel a legtöbb diák novellaelemzésre készül, a többség átnézi a műfaj elemzésének szempontjait -, akkor meg tudja oldani ezt a feladatot.

József Attila és Radnóti Miklós

Az összehasonlító műelemzés bázisszövege egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers volt – mindkét szerző a középiskolai tananyag kiemelt szereplője, ráadásul a szóbeli érettségin is tétel szokott lenni az életművük. A József Attila-vers ráadásul nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint könnyebbség, ha a diákok ismerik a szerzőt, hiszen így ismerős számukra a költő érzelemvilága, a fő témái, a motívumai, ezek jó kapaszkodót adhatnak az elemzéshez.

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.