Minden, amit az idei felvételiről tudni kell: szabályok, dátumok és buktatók

Fontos dátumok, feladatok, szabályok és a legnagyobb buktatók. Összegyűjtöttünk mindent, amit az idei felvételiről tudni kell.

  • Eduline

Lesznek fontos dátumok

Az egyetemre, főiskolára felvételizők április 19-től megnézhetik a E-felvételiben rögzített adataikat. Ugyanis ekkortól felszólítást kaphattok a hiánypótlásra (legkésőbb 2019. június 26-ig), ha esetleg valamit rosszul töltöttetek fel. Erre és a sorrendmódosításra egészen 2019. július 10-ig lesz lehetőségetek.

Ezt követően már csak a ponthatárok vannak hátra. Ennek várható kihirdetési eredménye július 24-én lesz. Végül pedig augusztus 5-ig az e-felvételiben, augusztus 8-ig pedig az egyetemektől, főiskoláktól is megkapjátok a hivatalos felvételidöntést.

Idén is több szakon húztak előzetes ponthatárt

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni.

December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

De milyen magas lesz a végleges ponthatár és kik kerülhetnek be a választott szakokra, arról bővebben itt olvashattok. Arról pedig, hogy mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok, és milyenek az idei előzetes ponthatárok vagy hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre, itt olvashattok el mindent. 

Milyen szakokon van pályaalkalmassági vizsga?

Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ha valaki nem jelenik meg ezen a vizsgán vagy "nem felelt meg" eredménnyel zárja, érvénytelen lesz a felvételije. Ami a további eredményeket illeti pedig, vagy megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kaphattok.

Itt megtaláltok minden fontos szabályt, amit tudnotok kell az alkalmassági vizsgáról és annak változásairól.

Mikor lesznek az egyetemi pályaalkalmassági vizsgák? Itt a lista

Egyes szakoknál - például óvodapedagógus és tanárképzésen - kötelező alkalmassági vizsgán kell részt venniük a felvételizőknek. De mikor lesznek ezek a vizsgák? Mutatjuk a listát egyetemenként.

Komoly buktatók vannak

Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért és sokszor nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek. Itt vannak az idei felvételi legnagyobb pontszámítási buktatói.

Ennyi többletpontot szerezhettek az idei felvételin

A 2019-es felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek – kétszáz pontot a középiskolai eredményeitekkel és az érettségi átlagpontszámával, kétszáz pontot az adott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy eredményével. Erről és a többi pontszámítási szabályról itt olvashattok bővebben.

Pontosan milyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai a mesterszakokon? 

A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. Erről bővebben itt olvashattok.

Az idei felvételin is van kiskapu

A 2019-es felvételin is fontos szabály, hogy az alap- és osztatlan képzésekre 280 pont alatt nem lehet bekerülni. De mit tehettek, ha nem lesz ennyi pontotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán kezdeni? Erről bővebben itt olvashattok.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.