Ilyen a magyarérettségi: nagy meglepetések és diákbarát feladatok
Kettesre könnyű, ötösre nehéz volt megírni az idei középszintű magyarérettségi feladatsorát az eduline-nak nyilatkozó középiskolai tanárok szerint. A szövegértési kérdések megválaszolásához kellett némi irodalmi háttértudás, a feladatlap második részében szereplő érveléses témát pedig csak az választhatta nyugodt szívvel, aki alaposan felkészült.
A magyarérettségi szövegértési feladatsora ugyanolyan felépítésű volt, mint az elmúlt években, mindössze egyetlen olyan feladattípus volt, amellyel korábban nem találkoztak a vizsgázók: Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című műve alapján kellett eldönteni két versről, hogy Apollinaire vagy Ábrányi Emil a szerzőjük. „A kérdések megválaszolásához kellett némi irodalmi háttérismeret, a diákoknak a szövegben említett szerzőket – Arany Jánost, Ady Endre, Victor Hugót és József Attilát – el kellett helyezniük időben ahhoz, hogy maximális pontszámot érjenek el” – mondta Fodor Mónika, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára.
A szaktanár szerint a Párbeszéd a mai versről című műben nem voltak nehezen értelmezhető vagy idegen kifejezések, az eduline által megkérdezett pedagógusok szerint ezért is volt jó választás Nemes Nagy Ágnes. „Nagyon korrekt feladatsor volt, ráadásul maga a téma is az irodalomhoz, a modern vershez, a mai olvasási szokásokhoz és a kortárs irodalomhoz kapcsolódott. Bár az ötösről nem nehéz lecsúszni, a kettest könnyű megszerezni” – tette hozzá.
A szövegértési feladatsorról bővebben itt olvashatsz.
Szövegalkotás: meglepetést okoztak a szerzők
A szövegalkotási feladatok ezzel szemben alighanem mindenkit megleptek, a szaktanárok ugyanis XX. századi vagy kortárs szerzőkre számítottak, ehelyett egy Móricz Zsigmond-novella elemzése, egy Petőfi- és egy Csokonai-költemény összehasonlítása és egy Szophoklész-részletre támaszkodó érvelés közül választhattak a diákok. A Zrínyi Miklós Gimnázium magyartanára magas pontszámokra számít, mindegyik szerző a középiskolai törzsanyagba tartozik – igaz, a feladatlapon szereplő művekről külön nem tanultak a diákok.
A szövegalkotási feladatsorról bővebben itt olvashatsz.
„A novella szintén szerencsés választás volt, fel lehetett rá készülni, bár sokszor figyelmeztettük a végzősöket, hogy ne vegyék készpénznek, hogy az elemzéses feladat középpontjában egy novella áll majd, lehetett volna lírai alkotás, mese vagy monda is” – magyarázta Fodor Mónika. Az érvelést – amelyet Szophoklész Antigoné című drámájának egy részletére támaszkodva kellett megírni – választók sem bízhattak abban, hogy irodalmi tudás nélkül meg tudják fogalmazni a dolgozatukat, ugyanis legalább három-négy irodalmi művet kellett idézni.
eduline
