Milyen témaköröktől rettegnek a történelemből érettségizők? Miért tartanak a végzős középiskolások az Európai Unióról, a magyarországi választási rendszerről, az ökológiai problémákról szóló kérdésektől? Miért a művészettörténet a mumus a középszintű érettségin? Utánajártunk.
„A művészettörténet külön tantárgy a középiskolákban, mégis előkerül a történelemérettségin. Ez nagy buktató lehet, hiszen a stílusirányzatok tanítása nem feltétlenül a töritanár feladata, ennek ellenére a diákoknak fel kell készülniük ebből az anyagból is” – mondja Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének oktatója szerint általában olyan művészeti alkotásokat kapnak a középszinten érettségizők, amelyek tipikus példái valamelyik stílusirányzatnak, „egy ötször öt centis, fekete-fehér fotón nehéz is lenne felismerni egy olyan épületet, amelyen többféle stílus megjelenik”.
Túl sok a helyszín, az esemény, a név, a dátum
Mozsolics Péter hozzáteszi: a két világháború közötti időszak is nehezen megy a diákoknak, „általában nem áll össze a fejükben, mert túl sok a név, túl sok a dátum, túl sok a helyszín”. „Egy Árpád-házi király uralkodásával kapcsolatban körülbelül tíz nevet kell megjegyezni, míg a 19. és a 20. században egy év eseményeihez is több tucat dátum, név és esemény kapcsolódhat” – mondja.
Nem véletlen, hogy a töriérettségi feladatainak fele a 19-20. századi történelemről szól. A feladatsor második felében szereplő esszékérdések például a következő történelmi korszakokról szólnak: a XIX. század előtti egyetemes történelem (ókori, középkori vagy kora újkori), XIX-XX. századi egyetemes történelem, középkori vagy kora újkori magyar történelem, XVIII-XIX. századi magyar történelem, XX. századi magyar történelmi vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Május 5-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2014-es tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra. Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. |
„A XX. század második fele az, amelyet maximum egyszer vesznek át töriórákon, ráadásul az utolsó hetekben, amikor már nagyon kell sietni az anyaggal. Ráadásul a témakörök száma egyre nő, vannak új témák, mint például az ökológiai problémák, a harmadik világ, az etnikai helyzet, sőt most már az új választási rendszer is ezek közé tartozik” – mondja Mozsolics Péter, hozzátéve: a rendszerváltás utáni időszakkal sokan nincsenek tisztában.
„Az Európai Unióról szóló feladatok is nehezen szoktak menni, nagyon sokan elfelejtik például, hogy új tagállamok is vannak, Románia és Bulgária, valamint Horvátország rendszeresen kimarad a felsorolásból. Pedig nemcsak ezt kell tudni, hanem azt is, hogy milyen EU-intézmények vannak, melyiknek hol van a központja” – magyarázza.
Mozsolics Péter szerint van, akinek ezzel szemben a nagyon régen vett témák, így például Egyiptom vagy a honfoglalás megy nehezen, de a végzősök a francia forradalmat sem szeretik tanulni, „nagyon sok francia nevet kell megjegyezni, és a folyamatok is nehezek”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
