Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Milyen témaköröktől rettegnek a történelemből érettségizők? Miért tartanak a végzős középiskolások az Európai Unióról, a magyarországi választási rendszerről, az ökológiai problémákról szóló kérdésektől? Miért a művészettörténet a mumus a középszintű érettségin? Utánajártunk.

„A művészettörténet külön tantárgy a középiskolákban, mégis előkerül a történelemérettségin. Ez nagy buktató lehet, hiszen a stílusirányzatok tanítása nem feltétlenül a töritanár feladata, ennek ellenére a diákoknak fel kell készülniük ebből az anyagból is” – mondja Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének oktatója szerint általában olyan művészeti alkotásokat kapnak a középszinten érettségizők, amelyek tipikus példái valamelyik stílusirányzatnak, „egy ötször öt centis, fekete-fehér fotón nehéz is lenne felismerni egy olyan épületet, amelyen többféle stílus megjelenik”.
Túl sok a helyszín, az esemény, a név, a dátum
Mozsolics Péter hozzáteszi: a két világháború közötti időszak is nehezen megy a diákoknak, „általában nem áll össze a fejükben, mert túl sok a név, túl sok a dátum, túl sok a helyszín”. „Egy Árpád-házi király uralkodásával kapcsolatban körülbelül tíz nevet kell megjegyezni, míg a 19. és a 20. században egy év eseményeihez is több tucat dátum, név és esemény kapcsolódhat” – mondja.
Nem véletlen, hogy a töriérettségi feladatainak fele a 19-20. századi történelemről szól. A feladatsor második felében szereplő esszékérdések például a következő történelmi korszakokról szólnak: a XIX. század előtti egyetemes történelem (ókori, középkori vagy kora újkori), XIX-XX. századi egyetemes történelem, középkori vagy kora újkori magyar történelem, XVIII-XIX. századi magyar történelem, XX. századi magyar történelmi vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Május 5-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2014-es tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra. Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. |
„A XX. század második fele az, amelyet maximum egyszer vesznek át töriórákon, ráadásul az utolsó hetekben, amikor már nagyon kell sietni az anyaggal. Ráadásul a témakörök száma egyre nő, vannak új témák, mint például az ökológiai problémák, a harmadik világ, az etnikai helyzet, sőt most már az új választási rendszer is ezek közé tartozik” – mondja Mozsolics Péter, hozzátéve: a rendszerváltás utáni időszakkal sokan nincsenek tisztában.
„Az Európai Unióról szóló feladatok is nehezen szoktak menni, nagyon sokan elfelejtik például, hogy új tagállamok is vannak, Románia és Bulgária, valamint Horvátország rendszeresen kimarad a felsorolásból. Pedig nemcsak ezt kell tudni, hanem azt is, hogy milyen EU-intézmények vannak, melyiknek hol van a központja” – magyarázza.
Mozsolics Péter szerint van, akinek ezzel szemben a nagyon régen vett témák, így például Egyiptom vagy a honfoglalás megy nehezen, de a végzősök a francia forradalmat sem szeretik tanulni, „nagyon sok francia nevet kell megjegyezni, és a folyamatok is nehezek”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.