Rossz hír a felvételizőknek: ezekre a szakokra lehetetlen bejutni emelt szintű érettségi nélkül

Több tucat szakra esélyetek sincs bekerülni, ha nem érettségiztek legalább egy tárgyból emelt szinten. Mert vagy kötelező az adott képzésen az emelt szintű érettségi, vagy a nehezebb vizsgáért kapott 50 többletpont nélkül lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni.

  • Eduline

Ahol kötelező az emelt szintű érettségi

Számos alap- és osztatlan szakon 2017-ben is kötelező lesz az emelt szintű érettségi. A legnehezebb dolguk az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvosi képzésre jelentkezőknek van: két tárgyból kell emelt szintű érettségit tenniük, és túl nagy választási lehetőségük sincs, a kötelező biológia mellett kémiából vagy fizikából vizsgázhatnak.Felvételizők, figyelem! Ezeken a szakokon 2017-ben sem lesz központi ponthatár

Más szakokon "csak" egy tárgyból írták elő az emelt szintű érettségit, a listát itt nézhetitek meg.

Ahol nem elég a 300 körüli pontszám

Már több hete böngészhetitek azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 2017-es felvételin is központi ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.

A legmagasabb központi ponthatárokkal a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezőknek kell számolniuk. A legjobb tanulmányi eredményre a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakot választóknak lesz szükségük: ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire is szükség van.

Shutterstock

A nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.

Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára.

Magasak a ponthatárok a társadalomtudományi képzéseken is: aki kommunikációt és médiatudományt szeretne tanulni ingyen, tandíj nélkül, annak 455 pontra lesz szüksége, míg a nemzetközi tanulmányok szakon 465 a ponthatár.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.