Több tucat szakra esélyetek sincs bekerülni, ha nem érettségiztek legalább egy tárgyból emelt szinten. Mert vagy kötelező az adott képzésen az emelt szintű érettségi, vagy a nehezebb vizsgáért kapott 50 többletpont nélkül lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Ahol kötelező az emelt szintű érettségi
Számos alap- és osztatlan szakon 2017-ben is kötelező lesz az emelt szintű érettségi. A legnehezebb dolguk az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvosi képzésre jelentkezőknek van: két tárgyból kell emelt szintű érettségit tenniük, és túl nagy választási lehetőségük sincs, a kötelező biológia mellett kémiából vagy fizikából vizsgázhatnak.
Más szakokon "csak" egy tárgyból írták elő az emelt szintű érettségit, a listát itt nézhetitek meg.
Ahol nem elég a 300 körüli pontszám
Már több hete böngészhetitek azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 2017-es felvételin is központi ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.
A legmagasabb központi ponthatárokkal a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezőknek kell számolniuk. A legjobb tanulmányi eredményre a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakot választóknak lesz szükségük: ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire is szükség van.
A nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.
Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára.
Magasak a ponthatárok a társadalomtudományi képzéseken is: aki kommunikációt és médiatudományt szeretne tanulni ingyen, tandíj nélkül, annak 455 pontra lesz szüksége, míg a nemzetközi tanulmányok szakon 465 a ponthatár.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
