Több tucat szakra esélyetek sincs bekerülni, ha nem érettségiztek legalább egy tárgyból emelt szinten. Mert vagy kötelező az adott képzésen az emelt szintű érettségi, vagy a nehezebb vizsgáért kapott 50 többletpont nélkül lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Ahol kötelező az emelt szintű érettségi
Számos alap- és osztatlan szakon 2017-ben is kötelező lesz az emelt szintű érettségi. A legnehezebb dolguk az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvosi képzésre jelentkezőknek van: két tárgyból kell emelt szintű érettségit tenniük, és túl nagy választási lehetőségük sincs, a kötelező biológia mellett kémiából vagy fizikából vizsgázhatnak.
Más szakokon "csak" egy tárgyból írták elő az emelt szintű érettségit, a listát itt nézhetitek meg.
Ahol nem elég a 300 körüli pontszám
Már több hete böngészhetitek azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 2017-es felvételin is központi ponthatárokat húznak. A teljes listát itt találjátok.
A legmagasabb központi ponthatárokkal a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezőknek kell számolniuk. A legjobb tanulmányi eredményre a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakot választóknak lesz szükségük: ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni, 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire is szükség van.
A nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.
Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára.
Magasak a ponthatárok a társadalomtudományi képzéseken is: aki kommunikációt és médiatudományt szeretne tanulni ingyen, tandíj nélkül, annak 455 pontra lesz szüksége, míg a nemzetközi tanulmányok szakon 465 a ponthatár.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
