Hány pontot ér a régi típusú érettségi a felvételin?

A kétszintű érettségi bevezetése előtt végzettek az érdemjegy alapján számolhatják ki érettségi pontjaikat az idei felvételin is. Itt vannak a részletek.

  • Eduline
Túry Gergely

A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis a 2005 előtti, "régi típusú" érettségi bizonyítványok eredményeit automatikusan középszintű érettségiként számítják be a felvételin. Mivel ekkor még nem kaptak százalékos értékelést az érettségizők, ezért a következő táblázat szerint számíthatjátok át az érdemjegyeket százalékokká.

ÉrdemjegySzázalékos érték (pontszám)
Jeles (5)100%
Jó (4)79%
Közepes (3)59%
Elégséges (2)39%

Az alap- és osztatlan szakos, illetve felsőoktatási szakképzési felvételin is maximum 500 pontot szerezhettek, ebből 200 pontot kaphattok két érettségi tantárgy százalékos eredményéért, adott esetben pedig választhatjátok azt, hogy ezt a pontszámot duplázzátok. Amennyiben a régi rendszerben érettségiztetek, és például egy tantárgyból ötöst, egy másikból pedig négyest szereztetek, az érettségiért adható 200-ból 179 pontotok van (100 az ötösért, 79 a négyesért).

Azt, hogy a 2005 előtti hagymányos érettségi tárgyak a jelenlegi rendszerben milyen tantárgyaknak felelnek meg, itt találjátok. Az egyes szakoknál bemeneteli követelményként meghatározott érettségi tárgyakat az adott intézményeknél nézhetitek meg, ide kattintva. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkért itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.