Nehéz döntés vár a felvételizőkre: mikor kell változtatni a szakok sorrendjén?

Két hónap múlva kiderülnek a felvételi ponthatárok, addig még sok minden változhat: de mikor érdemes a megjelölt szakok sorrendjén változtatni?

  • Eduline
pixabay

A jelentkezési sorrenden kizárólag egy alkalommal lehet módosítani vagy jelentkezési hely(ek)et visszavonni: az ügyintézési időszakban, legkésőbb 2018. július 11-ig. 

Azonban a jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére nincs lehetőség. Ez magában foglalja a jelentkezéskor megadott jelentkezési hely bármely adatának (szint, munkarend, intézmény, szak, meghirdetés nyelve) módosítását is.

Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével akkor érdemes élni, ha valamely okból megváltozott az a preferencia-sorrendetek, amely alapján a jelentkezéseit rögzítettétek. Abban az esetben viszont nem érdemes változtatni, ha valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsga, ugyanis sikertelen alkalmassági vizsga esetén az adott szakra nem nyerhettek felvételt, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek. Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak akkor sem, ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek azt. Ilyen esetben előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani.

Amennyiben visszavonjátok valamely jelentkezési helyeteket, annak újbóli aktiválására később már nincs lehetőség! Visszavont jelentkezés helyett sincs lehetőség új jelentkezési hely megjelölésére. A visszavonás végrehajtásakor körültekintően járjatok el és csak azt a képzést jelöljétek meg, amelyet ténylegesen törölni szeretnétek.

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.