Hány ponttal lehet bekerülni a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemre?

Hányan kerülhetnek be a vidéki tudományegyetemek legnépszerűbb szakjaira? Hányan jelentkeztek, és milyenek voltak a ponthatárok tavaly? Megnéztük, mire számíthattok, ha a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Debreceni Egyetem nappali alapképzéseire jelentkeztetek.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Szeged

A Szegedi Tudományegyetem legnépszerűbb alapszakja a biológia: az állami ösztöndíjas, nappali képzésre összesen 606-an, első helyen 161-en jelentkeztek. Az önköltséges képzést 147-en, első helyen ketten jelölték meg. Aki eléri a 240-es minimumponthatárt, állami ösztöndíjas helyet szerez, az intézményi kapacitás erejéig: a ponthatár tehát annak a jelentkezőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele a létszámba. 2012-ben a biológia szakon az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 258, az önköltségesé 270 pont volt.

A második legnépszerűbb alapképzés az ápolás és betegellátás szak gyógytornász szakiránya: az állami ösztöndíjas képzésre összesen 468-an, első helyen 176-an, az önköltségesre pedig 120-an, első helyen hárman jelentkeztek. Tavaly annak, aki állami ösztöndíjas képzésen szerette volna elkezdeni a tanulmányait, 356 pontot kellett gyűjtenie, az önköltséges képzés ponthatára pedig 338 pont  volt.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

A gyógypedagógia alapszakon állami ösztöndíjas helyre 417-en, első helyen 126-an felvételiznek, az önköltséges képzésre 145-en, első helyen nyolcan adták be a jelentkezésüket. 2012-ben az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 374 pont volt, önköltséges képzésre pedig 240 ponttal lehetett bekerülni. A negyedik legnépszerűbb alapszak a pszichológia: állami ösztöndíjas képzésre összesen 391-en, első helyen 155-en adták be a jelentkezésüket. Önköltséges képzésre összesen 196-an, első helyen tizenegyen felvételiznek. A népszerű alapképzések közül itt húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben: állami ösztöndíjas képzésre 435, önköltségesre 424 ponttal lehetett bekerülni. Milyen ponthatárok várhatóak a nagy budapesti egyetemeken? Cikkünket itt olvashatjátok.

Pécs

A Pécsi Tudományegyetemen az ápolás és betegellátás alapszak gyógytornász szakiránya a legnépszerűbb alapképzés az idén: a pécsi, állami ösztöndíjas, nappali képzésre összesen 452-en, első helyen 136-an jelentkeztek, a zalaegerszegi képzésre pedig 259-en, első helyen 102-en felvételiztek. Önköltséges képzésre Pécsen 107-en, Zalaegerszegen pedig hatvanan adták be a jelentkezésüket. 2012-ben annak, aki Pécsen szeretett volna állami ösztöndíjas helyet szerezni, legalább 345 pontot kellett elérnie, a Zalaegerszegre jelentkezőknek pedig 309 pontot kellett gyűjteniük. Önköltséges képzés Pécsen nem indult, míg Zalaegerszegen 308 volt a ponthatár.

A magyar nyelvű, állami ösztöndíjas pszichológia képzést összesen 432-en, első helyen 146-an jelölték meg. Önköltséges finanszírozási formára 237-en, első helyen 13-an jelentkeztek. A Szegedi Tudományegyetemhez hasonlóan tavaly itt is 435 pontot kellett szereznie annak, aki állami ösztöndíjas helyre szeretett volna bekerülni, az önköltséges képzés ponthatára pedig 386 volt.

Egyetemi kapacitás
A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális hallgatói létszámát jelzi.

A harmadik legnépszerűbb alapképzés Pécsen a gépészmérnöki lett: állami ösztöndíjas, nappali képzésre összesen 354-en, első helyen 123-an felvételiztek. Önköltséges képzésre 83-an, első helyen ketten adták be a jelentkezésüket. Tavaly már 240 ponttal be lehetett kerülni mindkét finanszírozási formára.

Állami ösztöndíjas mérnökinformatikus alapszakra összesen 328-an, első helyen 93-an jelentkeztek, az önköltséges finanszírozási formát pedig 65-en, első helyen ketten jelölték meg. 2012-ben ezen a szakon is 240 volt a ponthatár, méghozzá a támogatott és a fizetős képzésen is.

Debrecen

A Debreceni Egyetem alapképzései közül az idén a gépészmérnökire jelentkeztek a legtöbben: az állami ösztöndíjas képzési formát összesen 515-en, első helyen 178-an jelölték meg, önköltséges képzésre pedig 101-en, első helyen ketten felvéliznek. Tavaly a támogatott és a fizetős képzésre is be lehetett kerülni 240 ponttal.

A második legnépszerűbb alapszak a biológia, az állami ösztöndíjas képzésen 501 jelentkezővel: első helyen 105-en jelölték meg ezt a képzést. A szak önköltséges formájára összesen 95-en, első helyen ketten felvételiznek. 2012-ben az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 240, az önköltségesé 242 pont volt.

Nappali, állami ösztöndíjas pszichológia alapképzésre összesen 434-en, első helyen 176-an jelentkeztek. Az önköltséges finanszírozási formát 197-en, első helyen öten jelölték meg. A ponthatárokat tavaly itt is magasabban húzták meg, mint a többi népszerű szakon: aki támogatott formában szerette volna elkezdeni a tanulmányait, annak 438 pontot kellett gyűjtenie, az önköltséges képzés ponthatára pedig 411 volt.

A negyedik legnépszerűbb alapszak Debrecenben a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki: állami ösztöndíjas képzésre idén összesen 411-en, első helyen 142-en felvételiznek. Az önköltséges képzést 141-en, első helyen heten jelölték meg. 2012-ben 353-nál, illetve 240-nél húzták meg a ponthatárt. A 2013-as ponthatárok itt találjátok majd. Csatlakozzatok Facebook-eseményünkhöz, így biztosan nem maradtok le a fontos információkról.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu