Szombaton tartják a középfokú felvételi központi írásbeli vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákoknak - közölte az Oktatási Hivatal.
A 9. évfolyamon az írásbelire 54 ezer diák jelentkezett; a 6 évfolyamos gimnáziumi vizsgán mintegy 8600-an, a 8 évfolyamoson csaknem 6 ezren vesznek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából adnak számot tudásukról.
Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. A 2017/2018-as tanév felvételi eljárásában 421 középiskola (63 százalék) határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen vegyenek részt központi írásbeliken.
A pótló írásbelit 2018. január 25-én 14 órától rendezik azoknak, akik az előző vizsgaidőpontban alapos indokkal nem tudnak megjelenni. Ismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer vizsgázhat - hívta fel a figyelmet a hivatal.
Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi matekból: minden infó egy helyen
Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matekból? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Eldöntheti-e a vizsga eredménye a gimnáziumi vagy szakgimnáziumi felvételit? Mikor tartják a központi vizsgát? Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot kapnak a felvételizők. "A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásánakjellemzőit is.
Ilyen lesz a 2018-as középiskolai felvételi magyarból: a legfontosabb infók
Milyen a központi középiskolai felvételi magyarból? Hány feladatot kell megoldani, és mikor lesz a 2018-as írásbeli? Ebben a cikkben minden infót megtaláltok. Hány feladatot kell megoldani? Összesen tíz feladatot, amelyből kilenc - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában - egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
