Ennyien jelentkeztek osztatlan jogászképzésre a 2013-as felvételin

3273-an jelentkeztek a 2013-as felvételin osztatlan jogászképzésre, amely egyike annak a tizenhat szaknak, amelyen az...

  • Eduline
Az ELTE jogi karának épülete. Visszaesett a jelentkezők száma
MTI Fotó: Máthé Zoltán

3273-an jelentkeztek a 2013-as felvételin osztatlan jogászképzésre, amely egyike annak a tizenhat szaknak, amelyen az eredeti kormányzati elképzelés szerint 2013-ban már nem lettek volna állami ösztöndíjas helyek - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött megállapodás alapján végül mégis hirdethettek államilag finanszírozott helyeket az egyetemek és főiskolák, de a ponthatárokat az erőforrás-minisztérium határozta meg, központilag. A leendő jogászoknak legalább 465 pontot kell összegyűjteniük a maximális 500-ból.

Tavaly sem volt könnyű

Míg 2011-ben még nyolcszáz állami ösztöndíjas helyen osztozhattak az egyetemek, 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven államilag támogatott helyet, a túljelentkezés azonban húsz-huszonegyszeres volt: az ELTE államilag finanszírozott képzésére például 1210-en, míg a PPKE-ra 1096-an jelentkeztek. Az ELTE-n végül 467, a Pázmányon pedig 455 volt a ponthatár.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.