3273-an jelentkeztek a 2013-as felvételin osztatlan jogászképzésre, amely egyike annak a tizenhat szaknak, amelyen az...
3273-an jelentkeztek a 2013-as felvételin osztatlan jogászképzésre, amely egyike annak a tizenhat szaknak, amelyen az eredeti kormányzati elképzelés szerint 2013-ban már nem lettek volna állami ösztöndíjas helyek - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött megállapodás alapján végül mégis hirdethettek államilag finanszírozott helyeket az egyetemek és főiskolák, de a ponthatárokat az erőforrás-minisztérium határozta meg, központilag. A leendő jogászoknak legalább 465 pontot kell összegyűjteniük a maximális 500-ból.
Tavaly sem volt könnyű
Míg 2011-ben még nyolcszáz állami ösztöndíjas helyen osztozhattak az egyetemek, 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven államilag támogatott helyet, a túljelentkezés azonban húsz-huszonegyszeres volt: az ELTE államilag finanszírozott képzésére például 1210-en, míg a PPKE-ra 1096-an jelentkeztek. Az ELTE-n végül 467, a Pázmányon pedig 455 volt a ponthatár.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
