Rossz hír a felvételizőknek: sokan tévesen azt hiszik, ezért jár többletpont

Kapnak-e többletpontot azok a felvételizők, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettségűek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

Jövőre szeretnék felvételizni. A szüleim nem szereztek szakmát, alacsony az iskolai végzettségük. Ezért hány többletpontot kapok?

Azok a felvételizők kapnak hátrányos helyzet jogcímén 40 többletpontot, akiről a települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, emellett vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

Vagyis önmagában a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt nem kaphattok többletpontokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Kik számítanak hátrányos helyzetűnek? Pontszámítási ABC

Ki számít hátrányos helyzetű jelentkezőnek az egyetemi-főiskolai felvételin? Igaz, hogy ha valamelyik szülőnek alacsony az iskolai végzettsége, pluszpontot kaptok? Itt van minden tudnivaló. "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A.

 

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.