Már hetek (hónapok) óta azon gondolkodtok, vajon sikerül-e bejutni a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? Mutatjuk, melyek idén a legnépszerűbb egyetemi karok, hol lesz a legnagyobb verseny a hallgatói helyekért.
Az idei felvételin a legtöbben - egészen pontosan 6708-an - a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg, 4208-an ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon.
A második a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, melyet 5689-en jelöltek meg, a harmadik pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kar, ahova 4844-en szeretnének bejutni.
Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ELTE-BTK megelőzi a BGE karát, a negyedik helyen pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara áll 2245 elsőhelyes jelentkezéssel.
Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ötödik helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar végzett, 2086-an ezt a kart írták be a jelentkezési lap első helyére.
Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak
A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?
Itt a feketeleves: ezen a szakon szinte lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni
Több mint 8174-en próbálnak idén bejutni gazdálkodási és menedzsment szakra, közülük 3827-en a jelentkezési lap első helyén jelölték meg a legnépszerűbb BSc-képzést, 5190-en pedig állami ösztöndíjas helyet szereznének. Nem lesz könnyű dolguk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján önköltséges helyet sem egyszerű szerezni a népszerűbb felsőoktatási intézmények gazdálkodási és menedzsment képzésein, de igazán nehéz dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjasként tanulnának.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
