Itt a lista: ezekre az egyetemi karokra lesz a legnehezebb bekerülni a 2017-es felvételin

Már hetek (hónapok) óta azon gondolkodtok, vajon sikerül-e bejutni a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? Mutatjuk, melyek idén a legnépszerűbb egyetemi karok, hol lesz a legnagyobb verseny a hallgatói helyekért.

  • Eduline
stiller

Az idei felvételin a legtöbben - egészen pontosan 6708-an - a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg, 4208-an ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon.

A második a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, melyet 5689-en jelöltek meg, a harmadik pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kar, ahova 4844-en szeretnének bejutni.

Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ELTE-BTK megelőzi a BGE karát, a negyedik helyen pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara áll 2245 elsőhelyes jelentkezéssel.

Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ötödik helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar végzett, 2086-an ezt a kart írták be a jelentkezési lap első helyére.

Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak

A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?

Itt a feketeleves: ezen a szakon szinte lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni

Több mint 8174-en próbálnak idén bejutni gazdálkodási és menedzsment szakra, közülük 3827-en a jelentkezési lap első helyén jelölték meg a legnépszerűbb BSc-képzést, 5190-en pedig állami ösztöndíjas helyet szereznének. Nem lesz könnyű dolguk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján önköltséges helyet sem egyszerű szerezni a népszerűbb felsőoktatási intézmények gazdálkodási és menedzsment képzésein, de igazán nehéz dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjasként tanulnának.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.