Itt a lista: ezekre az egyetemi karokra lesz a legnehezebb bekerülni a 2017-es felvételin

Már hetek (hónapok) óta azon gondolkodtok, vajon sikerül-e bejutni a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára? Mutatjuk, melyek idén a legnépszerűbb egyetemi karok, hol lesz a legnagyobb verseny a hallgatói helyekért.

  • Eduline
stiller

Az idei felvételin a legtöbben - egészen pontosan 6708-an - a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg, 4208-an ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon.

A második a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, melyet 5689-en jelöltek meg, a harmadik pedig az ELTE Bölcsészettudományi Kar, ahova 4844-en szeretnének bejutni.

Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ELTE-BTK megelőzi a BGE karát, a negyedik helyen pedig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara áll 2245 elsőhelyes jelentkezéssel.

Az elsőhelyes jelentkezők száma alapján az ötödik helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar végzett, 2086-an ezt a kart írták be a jelentkezési lap első helyére.

Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket, ha ezzel nem számolnak

A központi ponthatárok kőbe vésett számok? Idén is egy sor képzésen állapítottak meg küzponti ponthatárokat. Ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak. A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra. De vajon felfelé módolsulhat a ponthatár?

Itt a feketeleves: ezen a szakon szinte lehetetlen állami ösztöndíjas helyet szerezni

Több mint 8174-en próbálnak idén bejutni gazdálkodási és menedzsment szakra, közülük 3827-en a jelentkezési lap első helyén jelölték meg a legnépszerűbb BSc-képzést, 5190-en pedig állami ösztöndíjas helyet szereznének. Nem lesz könnyű dolguk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján önköltséges helyet sem egyszerű szerezni a népszerűbb felsőoktatási intézmények gazdálkodási és menedzsment képzésein, de igazán nehéz dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjasként tanulnának.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.