Friss adatok: megvan, hányan jelentkeztek egyetemre és főiskolára

106 056-an jelentkeztek az idei felvételin alap-, osztatlan és mesterszakra, valamint felsőoktatási szakképzésre -...

  • Eduline
Fazekas István

106 056-an jelentkeztek az idei felvételin alap-, osztatlan és mesterszakra, valamint felsőoktatási szakképzésre - derül ki a felvi.hu-n nyilvánosságra hozott adatokból. Milyen alapszakokra jelentkeztek a legtöbben az idei felvételin? Itt találjátok a tíz legnépszerűbb BA- és BSc-képzés listáját.

Ez valamivel magasabb, mint a tavalyi jelentkezői létszám - 2013-ban 95 445-en tanultak volna tovább valamelyik egyetemen vagy főiskolán -, de a 2012-es felvételizői létszámnál még mindig négyezerrel alacsonyabb.

Állami ösztöndíjas képzésre is többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban: az idén 94 625-en jelöltek meg finanszírozott képzést, míg 2013-ban csak 83 569-en, 2012-ben pedig 93 426-an. A 2014-es felvételiről itt olvashatjátok el legfrissebb cikkeinket.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a jelentkezők számának növekedése azt jelzi, hogy "töretlen a magyar felsőoktatás iránti érdeklődés". A keretszámok eltörlése és az állami ösztöndíjrendszer átalakítása tervezhető és mindenki számára elfogadható feltételeket teremt a felsőoktatásban való részvételre - magyarázta, hozzátéve: hiába érettségiznek évről évre kevesebben, a jelentkezési kedv idén nőtt, tehát a fiatalok nagyobb része akar bekerülni a felsőoktatásba, mint korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Emelt bioszérettségi 2026: minden pontja számíthat az orvosi szakokon

Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.