Több tucat komment érkezett az érettségi nélküli felvételiről szóló cikkünkhöz. Mit gondoltok a szakképzés és a felsőoktatás közötti "átjárásról"? Mi a véleményetek a felsőoktatási államtitkárság ötletéről, miszerint a szakiskolások érettségi nélkül, más felvételi követelményeknek eleget téve folytathatnák tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán? Olvasói kommentek közül válogattunk.
Megemelem a kalapom azok előtt, akik érettségi nélkül bekerülnek a felsőoktatásba, és el is végzik.
Nem lenézése a szakmunkásnak, de ha egyetemet tudna végezni, akkor tudna érettségizni is. Egyébként meg a fiam osztályából csak a kettes tanulók mentek szakmunkásképzőbe. Aki hármas volt, már szakközépiskolába ment. Ismerem őket, elhanyagolható százalékuk lenne képes letenni egy nagyon gyenge érettségit is. Aki meg igen, annak nyitva áll a lehetőség!
Ma is van esélye továbblépni,
ha akar és képes rá.
Ez már egyszer működött Magyarországon! Így legalább tenni lehet a hátrányos helyzet ellen. Egy szakmunkás semmivel nem butább, mint egy érettségizett. Sajnos a mai társadalomban lenézik a kétkezi munkát. Érettségivel lehet falevelet seperni közmunkásként. Egy vízvezeték-szerelőnek, gázszerelőnek is joga van képeznie magát a felsőoktatásban. Főleg azért, mert adófizető állampolgár, és hasznos tagja a társadalomnak. Egy villanyszerelő nagyobb szakmai tudással rendelkezik, és ha tanulni akar, jobban rálát a szakmára, mint aki csak a szülei unszolására jelentkezik érettségi után a felsőoktatásba.
Először is úgy tudom (pár éve még így volt), a szakmunkások 2 év alatt levelező ifjúsági tagozaton leérettségizhetnek, de van 4 éves levelező gimnázium is a 8 általánost végzett felnőtteknek. Szóval a lehetőség most is megvan mindenkinek. Azzal viszont nem értek egyet, hogy érettségi nélkül mehessenek a felsőoktatásba. Egy normális szak esetében szükség van általános tárgyi alapokra, reál területen a középiskolában nem matek tagozatos/faktos diákok is vért izzadnak az egyetemi matematikával, akkor mi értelme lenne beengedni embereket matekérettségi nélkül? A másik, hogy egy villanyszerelő attól, hogy kiemelkedően jó szakmailag, még nem biztos, hogy alkalmas lenne villamosmérnöknek, mert más kell a kettőhöz. Van persze, aki igen, de annak az érettségi megszerzése sem okozhat gondot.
Itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat a felsőoktatási államtitkárság ötletéről.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
