Érettségi nélkül is lehetne egyetemre menni: "ennek meg mi értelme?"

Több tucat komment érkezett az érettségi nélküli felvételiről szóló cikkünkhöz. Mit gondoltok a szakképzés és a felsőoktatás közötti "átjárásról"? Mi a véleményetek a felsőoktatási államtitkárság ötletéről, miszerint a szakiskolások érettségi nélkül, más felvételi követelményeknek eleget téve folytathatnák tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán? Olvasói kommentek közül válogattunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Megemelem a kalapom azok előtt, akik érettségi nélkül bekerülnek a felsőoktatásba, és el is végzik.

Nem lenézése a szakmunkásnak, de ha egyetemet tudna végezni, akkor tudna érettségizni is. Egyébként meg a fiam osztályából csak a kettes tanulók mentek szakmunkásképzőbe. Aki hármas volt, már szakközépiskolába ment. Ismerem őket, elhanyagolható százalékuk lenne képes letenni egy nagyon gyenge érettségit is. Aki meg igen, annak nyitva áll a lehetőség!

Ma is van esélye továbblépni,

ha akar és képes rá.

Ez már egyszer működött Magyarországon! Így legalább tenni lehet a hátrányos helyzet ellen. Egy szakmunkás semmivel nem butább, mint egy érettségizett. Sajnos a mai társadalomban lenézik a kétkezi munkát. Érettségivel lehet falevelet seperni közmunkásként. Egy vízvezeték-szerelőnek, gázszerelőnek is joga van képeznie magát a felsőoktatásban. Főleg azért, mert adófizető állampolgár, és hasznos tagja a társadalomnak. Egy villanyszerelő nagyobb szakmai tudással rendelkezik, és ha tanulni akar, jobban rálát a szakmára, mint aki csak a szülei unszolására jelentkezik érettségi után a felsőoktatásba.

Először is úgy tudom (pár éve még így volt), a szakmunkások 2 év alatt levelező ifjúsági tagozaton leérettségizhetnek, de van 4 éves levelező gimnázium is a 8 általánost végzett felnőtteknek. Szóval a lehetőség most is megvan mindenkinek. Azzal viszont nem értek egyet, hogy érettségi nélkül mehessenek a felsőoktatásba. Egy normális szak esetében szükség van általános tárgyi alapokra, reál területen a középiskolában nem matek tagozatos/faktos diákok is vért izzadnak az egyetemi matematikával, akkor mi értelme lenne beengedni embereket matekérettségi nélkül? A másik, hogy egy villanyszerelő attól, hogy kiemelkedően jó szakmailag, még nem biztos, hogy alkalmas lenne villamosmérnöknek, mert más kell a kettőhöz. Van persze, aki igen, de annak az érettségi megszerzése sem okozhat gondot.

Itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat a felsőoktatási államtitkárság ötletéről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.