Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, az ókori kereszténységről, művészettörténetről, a kapitalista világgazdaságról, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányáról, az 1848/49-es szabadságharcról, a két világháború közötti magyar gazdaságról, az 1956-os forradalom külpolitikai vonatkozásairól, az Európai Unió kialakulásáról, a jelenkori Magyarország demográfiai jellemzőiről és nyugdíjrendszeréről is kaptak feladatot a diákok az emelt szintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében.
„Valamivel összetettebb volt, mint a tavalyi feladatsor, de nem nevezném sem túl nehéznek, sem túl könnyűnek” – mondta az emelt szintű töriérettségiről Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára, aki szerint az első rész feladatai közül az 1848/49-es forradalomhoz, a második világháború nagyhatalmi politikájához kapcsolódó nem okozhatott meglepetést, ahogy 1956 is gyakran szokott szerepelni az érettségin, „igaz, 1956-nál a magyarországi eseményekre szoktak koncentrálni az órákon, itt pedig a külpolitikai aspektus került középpontba”.
„Ugyanez a helyzet az ókori kereszténységről szóló feladattal is. Az ókor minden évben előkerül, de a diákok az ókori Rómával vagy az ókori görögökkel kapcsolatos kérdésre számítottak” – magyarázta. Hozzátette: a művészettörténeti korrekt, átgondolt feladat volt, míg az 5-ös feladatot nehéznek és összetettnek tartja, amely sok időt elvehetett a vizsgázóktól.
„Az amerikai alkotmány sem központi téma, egy-két órát töltenek vele a szaktanárok, elképzelhető, hogy erre nem számítottak a diákok, de a forrás alapján ki lehet következtetni a választ. Az EU-s téma viszont várható volt, de ez a feladat inkább az előzményekről szólt. Igaz, az Európai Unió témáját kevésbé szeretik a diákok, leginkább azok vannak tisztában minden részlettel, akik jogra vagy politológiára készülnek” – magyarázta.
Esszéfeladatok: mit hagytak ki a legtöbben?
Az emelt szinten vizsgázók a második részben Klebelsberg Kuno oktatáspolitikájáról, a magyarországi cigányság Kádár-kori és rendszerváltás utáni társadalmi, szociális helyzetéről, a reformkori Magyarország gazdaságáról, a Rákóczi-szabadságharcról, a reformáció kulturális hatásairól és a fejlődő országok jelenkori népesedési helyzetéről is írhatnak esszét.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.
Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása!
Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a középszintű feladatsor nem hivatalos megoldásával!
Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a középszintű töriérettségiről
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű töriérettségi első részében
Szabó Roland szerint az egyetemes történelmi esszéfeladatok közül valószínűleg a fejlődő országok népesedési helyzetéről szólót választották a legkevesebbet, a többi központi témakör. A magyar történelmi feladatok közül alighanem a hazai cigányság helyzetéről szólót hagyta ki a legtöbb diák, „ugyanakkor számítani lehetett a magyarországi kisebbségek helyzetére vonatkozó esszéfeladatra is”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
