Milyen esszéfeladatokat választottak az emelt szinten érettségizők? Melyek voltak a legnehezebb és a legkönnyebb kérdések? Szaktanárt kérdeztünk az emelt szintű töriérettségiről.
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, az ókori kereszténységről, művészettörténetről, a kapitalista világgazdaságról, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányáról, az 1848/49-es szabadságharcról, a két világháború közötti magyar gazdaságról, az 1956-os forradalom külpolitikai vonatkozásairól, az Európai Unió kialakulásáról, a jelenkori Magyarország demográfiai jellemzőiről és nyugdíjrendszeréről is kaptak feladatot a diákok az emelt szintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében.
„Valamivel összetettebb volt, mint a tavalyi feladatsor, de nem nevezném sem túl nehéznek, sem túl könnyűnek” – mondta az emelt szintű töriérettségiről Szabó Roland, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára, aki szerint az első rész feladatai közül az 1848/49-es forradalomhoz, a második világháború nagyhatalmi politikájához kapcsolódó nem okozhatott meglepetést, ahogy 1956 is gyakran szokott szerepelni az érettségin, „igaz, 1956-nál a magyarországi eseményekre szoktak koncentrálni az órákon, itt pedig a külpolitikai aspektus került középpontba”.
„Ugyanez a helyzet az ókori kereszténységről szóló feladattal is. Az ókor minden évben előkerül, de a diákok az ókori Rómával vagy az ókori görögökkel kapcsolatos kérdésre számítottak” – magyarázta. Hozzátette: a művészettörténeti korrekt, átgondolt feladat volt, míg az 5-ös feladatot nehéznek és összetettnek tartja, amely sok időt elvehetett a vizsgázóktól.
„Az amerikai alkotmány sem központi téma, egy-két órát töltenek vele a szaktanárok, elképzelhető, hogy erre nem számítottak a diákok, de a forrás alapján ki lehet következtetni a választ. Az EU-s téma viszont várható volt, de ez a feladat inkább az előzményekről szólt. Igaz, az Európai Unió témáját kevésbé szeretik a diákok, leginkább azok vannak tisztában minden részlettel, akik jogra vagy politológiára készülnek” – magyarázta.
Esszéfeladatok: mit hagytak ki a legtöbben?
Az emelt szinten vizsgázók a második részben Klebelsberg Kuno oktatáspolitikájáról, a magyarországi cigányság Kádár-kori és rendszerváltás utáni társadalmi, szociális helyzetéről, a reformkori Magyarország gazdaságáról, a Rákóczi-szabadságharcról, a reformáció kulturális hatásairól és a fejlődő országok jelenkori népesedési helyzetéről is írhatnak esszét.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Az emelt szintű töriérettségi első részének feladatairól itt olvashattok.
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
Szabó Roland szerint az egyetemes történelmi esszéfeladatok közül valószínűleg a fejlődő országok népesedési helyzetéről szólót választották a legkevesebbet, a többi központi témakör. A magyar történelmi feladatok közül alighanem a hazai cigányság helyzetéről szólót hagyta ki a legtöbb diák, „ugyanakkor számítani lehetett a magyarországi kisebbségek helyzetére vonatkozó esszéfeladatra is”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
