Rossz hír középiskolásoknak: kevesebb tantárgyból lehet érettségizni

Az idei őszi érettségi időszakban lehet utoljára érettségizni a középiskolák egyedileg akkreditált tantárgyaiból.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Jelenleg huszonöt egyedileg akkreditált tantárgy van, ezek közé tartozik például az angol irodalom, a környezettan, a mikrobiológia, az épületgépészet, a csillagászat, a gépírás, a tánc- és mozgásművészet is. Mivel ezeket a tárgyakat középiskolák akkreditáltatták, így a követelményrendszert az adott intézmény dolgozta ki, nem pedig központilag határozták meg. A speciális tárgyak közül egyedül a pszichológia marad meg érettségi tárgyként, ez 2015-től átkerül a választható közismereti tárgyak közé. Az akkreditált érettségi tárgyak listáját itt találjátok.

Más érettségi tárgyak is megszűntek az idén: már a májusi-júniusi érettségi időszakban sem lehetett vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból, az utazás és turizmus közismereti tárgyból pedig csak hatodikként, tehát az öt kötelező és kötelezően választandó tárgyakon felül vizsgázhattatok. Ezen kívül megszűntek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is, ezentúl az adott nemzetiség nyelvéből csak idegen nyelvként érettségizhettek. Ősszel nincs több előrehozott érettségi, nem emeltezhettek bármiből, és emelték a kettes ponthatárát: az őszi érettségi legfontosabb változásairól itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.