Nagy baj lehet az érettségi vizsgákon, segítséget kérnek a diákok

Nyílt levelet tettek közzé idén érettségiző diákok - úgy gondolják, az érettségi szabályok változása miatt rosszabb esélyekkel indulnak neki a vizsgáknak, mint a tavalyi évfolyam.

  • Eduline

Szakképzésben tanuló, 2017 májusában érettségiző diákok vagyunk. Egy hónap, és jelentkeznünk kell az érettségi vizsgára – végső tanácstalanságunkban fordulunk Önökhöz.

Így kezdődik az a nyílt levél, melyet Balog Zoltánnak, Varga Mihálynak és az oktatással foglalkozó államtitkároknak - köztük Palkovics Lászlónak - címeztek, és a Tanítanék oldalán jelent meg.

Túry Gergely

Két változást kifogásolnak, melyek miatt - véleményük szerint - hátránnyal indulnak a vizsgáknak, Mint írják:

Ha Önök nem segítenek, sokkal rosszabb esélyekkel indulunk neki a vizsgáknak, mint gimnazista kortársaink, vagy a szintén szakképzésben tanuló, 2016-ban érettségiző évfolyam!

A mostani végzős az első évfolyam, akiknek már kötelező szakmai tárgyból is érettségizni. A vizsga követelményei azonban csak tavaly év végén kerültek nyivánosságra. Ráadásul sokan már nem a 14 évesen választott szakirány szerint képzelik el a további életüket, így pedig plusz egy, lényegében felesleges vizsgájuk lesz.

Egy ilyen összetett vizsgára elvileg négy éven keresztül készítik fel a tanulókat. Nekünk azonban már csak négy hónapunk maradt!

- áll a levélben.

Azt a változást is kifogásolják, hogy a középszintű angol-, német-, francia-, olasz-, orosz-, spanyol- és egyéb nyelvi érettségiről gyakrolatilag eltűnnek a legkönnyebb feladatok. Erről azt írják,

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a mi érdekünk a megfelelő nyelvtudás – de ennek elsajátítása számos egyéb tényezőtől is függ. Attól, hogy középiskolás tanulmányaink utolsó negyedében kiderül, hogy a követelmény magasabb, mint eddig, nem a teljesítmény fog nőni, csak a szorongás és a kudarcot vallók száma.

A levélírók, akik egyébként névvel vállalták a levelet, arra kérnek mindenkit, hogy aláírással támogassa a kéréseiket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.