Nagy baj lehet az érettségi vizsgákon, segítséget kérnek a diákok

Nyílt levelet tettek közzé idén érettségiző diákok - úgy gondolják, az érettségi szabályok változása miatt rosszabb esélyekkel indulnak neki a vizsgáknak, mint a tavalyi évfolyam.

  • Eduline

Szakképzésben tanuló, 2017 májusában érettségiző diákok vagyunk. Egy hónap, és jelentkeznünk kell az érettségi vizsgára – végső tanácstalanságunkban fordulunk Önökhöz.

Így kezdődik az a nyílt levél, melyet Balog Zoltánnak, Varga Mihálynak és az oktatással foglalkozó államtitkároknak - köztük Palkovics Lászlónak - címeztek, és a Tanítanék oldalán jelent meg.

Túry Gergely

Két változást kifogásolnak, melyek miatt - véleményük szerint - hátránnyal indulnak a vizsgáknak, Mint írják:

Ha Önök nem segítenek, sokkal rosszabb esélyekkel indulunk neki a vizsgáknak, mint gimnazista kortársaink, vagy a szintén szakképzésben tanuló, 2016-ban érettségiző évfolyam!

A mostani végzős az első évfolyam, akiknek már kötelező szakmai tárgyból is érettségizni. A vizsga követelményei azonban csak tavaly év végén kerültek nyivánosságra. Ráadásul sokan már nem a 14 évesen választott szakirány szerint képzelik el a további életüket, így pedig plusz egy, lényegében felesleges vizsgájuk lesz.

Egy ilyen összetett vizsgára elvileg négy éven keresztül készítik fel a tanulókat. Nekünk azonban már csak négy hónapunk maradt!

- áll a levélben.

Azt a változást is kifogásolják, hogy a középszintű angol-, német-, francia-, olasz-, orosz-, spanyol- és egyéb nyelvi érettségiről gyakrolatilag eltűnnek a legkönnyebb feladatok. Erről azt írják,

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a mi érdekünk a megfelelő nyelvtudás – de ennek elsajátítása számos egyéb tényezőtől is függ. Attól, hogy középiskolás tanulmányaink utolsó negyedében kiderül, hogy a követelmény magasabb, mint eddig, nem a teljesítmény fog nőni, csak a szorongás és a kudarcot vallók száma.

A levélírók, akik egyébként névvel vállalták a levelet, arra kérnek mindenkit, hogy aláírással támogassa a kéréseiket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.