Kemény kritika az ombudsmantól: visszásságok a felvételin

Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati...

  • MTI
HVG Archvív

Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntéshozatal szabályozásában és a szakminisztérium eljárásában, különösen az eljárási határidők ismételt túllépésében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

A hivatal a biztos álláspontját ismertető közleményében azt írta: a jelentkezés egy felsőoktatási intézménybe alapvető, sokszor életre szóló döntés, amely mind a fiataloknak, mind a szülőknek felelősséget jelent, és anyagi következményekkel jár. Különösen fontos tehát a felvételi eljárásban a tervezhetőség, a kiszámíthatóság.

Emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté már tavaly szóvá tette a felvételizők döntéséhez adott rövid határidőt. Jelentésben foglalkozott a felvételi keretszámok megállapításával, és alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban. Ez év elején az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült a felsőoktatási felvételi átalakításával kapcsolatos újabb problémákról, bizonytalanságokról, ezért ismét átfogó vizsgálatot indított a felvételi rendszer működéséről - közölték.

Az ombudsman rámutatott, hogy a felvételi eljárás érzékeny terület, ahol a jogalkotás hagyományos garanciáit, így a kellő felkészülési idő biztosítását és az előre rögzített határidőket akkor sem lehet egyoldalúan felülírni, ha a változtatásról az érintettek megállapodtak. 

A biztos megállapította, hogy aggályos volt a miniszteri döntéshozatali eljárás is, amely határidőn túl, lényeges változtatásokkal hozta meg az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésekről és a minimális felvételi követelményekről szóló határozatot. 

Szabó Máté szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy pontatlanok és hiányosak azok a szabályok, amelyek meghatározzák a Felsőoktatási Tervezési Testület bevonását a felvételi eljárással összefüggő stratégiai kormányzati döntések előkészítésbe. Az eljárás nem biztosít kiszámítható, egyértelmű részvételi kereteket az érintetteknek: a testület csak akkor vehet részt az előkészítésben, ha arra a miniszter felkéri. 

A biztos kiemelte, hogy az előzetes véleményezéssel, javaslattételi lehetőséggel megelőzhetők az utólagos korrekciók, egyúttal biztosítható, hogy megalapozottak legyenek a felsőoktatásba bekerülés támogatásával kapcsolatos döntések. 

Az ombudsman jelentése kitér arra a visszatérő alkotmányossági problémára, hogy a felsőoktatásért felelős miniszter döntési szabadsága jelenleg szinte korlátlan: egyes karok, illetve szakok esetében megszüntetheti vagy minimálisra csökkentheti, másoknál pedig megemelheti az állami finanszírozást, és meghatározhatja a feltételeit. A biztos ezért felkérte a minisztert a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi kereteinek és garanciáinak kialakítására, illetve kiegészítésére.

Szabó Máté megállapította: a felvételizők dokumentumainak benyújtását a felvételi eljárás szigorú és szűk határidőkhöz köti, miközben bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolnia kell, mulasztása önhibáján kívül történt. Ugyanakkor az igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség. Az ombudsman ennek megváltoztatását is kérte a minisztertől - olvasható a hivatal közleményében.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu