Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati...
Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntéshozatal szabályozásában és a szakminisztérium eljárásában, különösen az eljárási határidők ismételt túllépésében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.
A hivatal a biztos álláspontját ismertető közleményében azt írta: a jelentkezés egy felsőoktatási intézménybe alapvető, sokszor életre szóló döntés, amely mind a fiataloknak, mind a szülőknek felelősséget jelent, és anyagi következményekkel jár. Különösen fontos tehát a felvételi eljárásban a tervezhetőség, a kiszámíthatóság.
Emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté már tavaly szóvá tette a felvételizők döntéséhez adott rövid határidőt. Jelentésben foglalkozott a felvételi keretszámok megállapításával, és alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban. Ez év elején az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült a felsőoktatási felvételi átalakításával kapcsolatos újabb problémákról, bizonytalanságokról, ezért ismét átfogó vizsgálatot indított a felvételi rendszer működéséről - közölték.
Az ombudsman rámutatott, hogy a felvételi eljárás érzékeny terület, ahol a jogalkotás hagyományos garanciáit, így a kellő felkészülési idő biztosítását és az előre rögzített határidőket akkor sem lehet egyoldalúan felülírni, ha a változtatásról az érintettek megállapodtak.
A biztos megállapította, hogy aggályos volt a miniszteri döntéshozatali eljárás is, amely határidőn túl, lényeges változtatásokkal hozta meg az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésekről és a minimális felvételi követelményekről szóló határozatot.
Szabó Máté szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy pontatlanok és hiányosak azok a szabályok, amelyek meghatározzák a Felsőoktatási Tervezési Testület bevonását a felvételi eljárással összefüggő stratégiai kormányzati döntések előkészítésbe. Az eljárás nem biztosít kiszámítható, egyértelmű részvételi kereteket az érintetteknek: a testület csak akkor vehet részt az előkészítésben, ha arra a miniszter felkéri.
A biztos kiemelte, hogy az előzetes véleményezéssel, javaslattételi lehetőséggel megelőzhetők az utólagos korrekciók, egyúttal biztosítható, hogy megalapozottak legyenek a felsőoktatásba bekerülés támogatásával kapcsolatos döntések.
Az ombudsman jelentése kitér arra a visszatérő alkotmányossági problémára, hogy a felsőoktatásért felelős miniszter döntési szabadsága jelenleg szinte korlátlan: egyes karok, illetve szakok esetében megszüntetheti vagy minimálisra csökkentheti, másoknál pedig megemelheti az állami finanszírozást, és meghatározhatja a feltételeit. A biztos ezért felkérte a minisztert a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi kereteinek és garanciáinak kialakítására, illetve kiegészítésére.
Szabó Máté megállapította: a felvételizők dokumentumainak benyújtását a felvételi eljárás szigorú és szűk határidőkhöz köti, miközben bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolnia kell, mulasztása önhibáján kívül történt. Ugyanakkor az igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség. Az ombudsman ennek megváltoztatását is kérte a minisztertől - olvasható a hivatal közleményében.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
