Kemény kritika az ombudsmantól: visszásságok a felvételin

Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati...

  • MTI
HVG Archvív

Visszásságokat tárt fel Szabó Máté ombudsman a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntéshozatal szabályozásában és a szakminisztérium eljárásában, különösen az eljárási határidők ismételt túllépésében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán az MTI-vel.

A hivatal a biztos álláspontját ismertető közleményében azt írta: a jelentkezés egy felsőoktatási intézménybe alapvető, sokszor életre szóló döntés, amely mind a fiataloknak, mind a szülőknek felelősséget jelent, és anyagi következményekkel jár. Különösen fontos tehát a felvételi eljárásban a tervezhetőség, a kiszámíthatóság.

Emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté már tavaly szóvá tette a felvételizők döntéséhez adott rövid határidőt. Jelentésben foglalkozott a felvételi keretszámok megállapításával, és alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban. Ez év elején az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült a felsőoktatási felvételi átalakításával kapcsolatos újabb problémákról, bizonytalanságokról, ezért ismét átfogó vizsgálatot indított a felvételi rendszer működéséről - közölték.

Az ombudsman rámutatott, hogy a felvételi eljárás érzékeny terület, ahol a jogalkotás hagyományos garanciáit, így a kellő felkészülési idő biztosítását és az előre rögzített határidőket akkor sem lehet egyoldalúan felülírni, ha a változtatásról az érintettek megállapodtak. 

A biztos megállapította, hogy aggályos volt a miniszteri döntéshozatali eljárás is, amely határidőn túl, lényeges változtatásokkal hozta meg az állami ösztöndíjjal finanszírozott képzésekről és a minimális felvételi követelményekről szóló határozatot. 

Szabó Máté szerint a jogbiztonság követelményét sérti, hogy pontatlanok és hiányosak azok a szabályok, amelyek meghatározzák a Felsőoktatási Tervezési Testület bevonását a felvételi eljárással összefüggő stratégiai kormányzati döntések előkészítésbe. Az eljárás nem biztosít kiszámítható, egyértelmű részvételi kereteket az érintetteknek: a testület csak akkor vehet részt az előkészítésben, ha arra a miniszter felkéri. 

A biztos kiemelte, hogy az előzetes véleményezéssel, javaslattételi lehetőséggel megelőzhetők az utólagos korrekciók, egyúttal biztosítható, hogy megalapozottak legyenek a felsőoktatásba bekerülés támogatásával kapcsolatos döntések. 

Az ombudsman jelentése kitér arra a visszatérő alkotmányossági problémára, hogy a felsőoktatásért felelős miniszter döntési szabadsága jelenleg szinte korlátlan: egyes karok, illetve szakok esetében megszüntetheti vagy minimálisra csökkentheti, másoknál pedig megemelheti az állami finanszírozást, és meghatározhatja a feltételeit. A biztos ezért felkérte a minisztert a felsőoktatásban való részvétel állami támogatásával kapcsolatos döntéshozatal törvényi kereteinek és garanciáinak kialakítására, illetve kiegészítésére.

Szabó Máté megállapította: a felvételizők dokumentumainak benyújtását a felvételi eljárás szigorú és szűk határidőkhöz köti, miközben bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy igazolnia kell, mulasztása önhibáján kívül történt. Ugyanakkor az igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség. Az ombudsman ennek megváltoztatását is kérte a minisztertől - olvasható a hivatal közleményében.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.