2020-tól kötelező lehet a középfokú nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételin. Igaz, kivételek lesznek.
A kormany.hu-n már nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét: a dokumentum szerint 2020-tól csak azok a diákok kerülhetnek be alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk), és legalább egy emelt szintű érettségit tesznek. Ha rábólintanak a módosításra, az új szabály 2020. január 1-jén lép hatályba.
A felvételi feltételeinek szigorítása a következő tizenöt év terveit tartalmazó Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiában szerepelt, amelyet októberben hoztak nyilvánosságra. A koncepciót a Felsőoktatási Kerekasztal december 5-én vitatja meg, de úgy tűnik, a módosítással nem várnak addig.
Egy keddi interjúban az államtitkár arról beszélt, hogy tizenkét évnek "elégnek kell lennie arra, hogy valaki egy nyelvet középfokon megtanuljon", a feltételek adottak hozzá. Az emelt szintű érettségi ugyanakkor - úgy tűnik - nem mindenkinek lenne kötelező. Palkovics arról beszélt, hogy a szakiskolát végzettek érettségi nélkül is bekerülhetnének a felsőoktatásba, ugyanis "öt év munka után azonban már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni".
Az új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
