Felvételi 2013: így lehet elszúrni a jelentkezési lap kitöltését

Milyen adatokat kötelező megadni a jelentkezési lapon? Milyen bizonyítványokat kell elküldeni az Oktatási Hivatalnak? Összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyek miatt lecsúszhattok a 2013-as felvételiről.

  • Eduline
stiller

1. hiba: üresen maradnak a kötelező mezők

A jelentkezési lapot tollal, nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan kell kitölteni. A kötelezően kitöltendő mezők pirossal vannak jelölve, ezek nem maradhatnak üresen.

2. hiba: rosszul szerepelnek a képzések

A kiválasztott intézmények, karok betűkódja és a szakok neve pontosan úgy szerepeljen a jelentkezési lapon, mint a felvételi tájékoztatóban.

Minden szaknál töltsétek ki a munkarendre (például nappali vagy levelező) és a finanszírozási formára (önköltséges vagy állami ösztöndíjas) vonatkozó részt. Ugyanannak a szaknak a levelező és nappali, valamint önköltséges és állami ösztöndíjas verziója külön sorban szerepeljen a jelentkezési lapon.

3. hiba: olyan eredményeket is beírtok, amelyeket még nem tudtok igazolni

A jelentkezési lapra csak azokat az eredményeket kell beírni, amelyeket már igazolni tudtok, a dokumentumok fénymásolatát pedig a lappal együtt kell beküldenetek. A hiányzó bizonyítványokat (például az érettségit, a nyelvvizsgát vagy az OKJ-s bizonyítványt) július 10-ig pótolhatjátok.

4. hiba: hiányzik a befizetés igazolása

Ha sárga csekken fizetitek be az eljárási díjat, azt kell használnotok, ami a jelentkezési laphoz tartozik. A befizetést igazoló szelvényt fel kell ragasztani a jelentkezési lapra. Ha átutalással fizettek, a közlemény rovatba írjátok be a felvételi azonosító számot, az átutalásról szóló elismervényt pedig a jelentkezési lappal együtt küldjétek el.

A jelentkezési lapot március 1-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatal 1380 Budapest, Pf. 1190 címére, érdemes ajánlott küldeményként feladni - és alá is kell írni. Milyen dokumentumokat nem szabad elfelejteni? Erről itt olvashattok, az e-felvételi kitöltéséhez pedig itt találtok segítséget. A 2013-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.