Milyen adatokat kötelező megadni a jelentkezési lapon? Milyen bizonyítványokat kell elküldeni az Oktatási Hivatalnak? Összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyek miatt lecsúszhattok a 2013-as felvételiről.
1. hiba: üresen maradnak a kötelező mezők
A jelentkezési lapot tollal, nyomtatott betűkkel, jól olvashatóan kell kitölteni. A kötelezően kitöltendő mezők pirossal vannak jelölve, ezek nem maradhatnak üresen.
2. hiba: rosszul szerepelnek a képzések
A kiválasztott intézmények, karok betűkódja és a szakok neve pontosan úgy szerepeljen a jelentkezési lapon, mint a felvételi tájékoztatóban.
Minden szaknál töltsétek ki a munkarendre (például nappali vagy levelező) és a finanszírozási formára (önköltséges vagy állami ösztöndíjas) vonatkozó részt. Ugyanannak a szaknak a levelező és nappali, valamint önköltséges és állami ösztöndíjas verziója külön sorban szerepeljen a jelentkezési lapon.
3. hiba: olyan eredményeket is beírtok, amelyeket még nem tudtok igazolni
A jelentkezési lapra csak azokat az eredményeket kell beírni, amelyeket már igazolni tudtok, a dokumentumok fénymásolatát pedig a lappal együtt kell beküldenetek. A hiányzó bizonyítványokat (például az érettségit, a nyelvvizsgát vagy az OKJ-s bizonyítványt) július 10-ig pótolhatjátok.
4. hiba: hiányzik a befizetés igazolása
Ha sárga csekken fizetitek be az eljárási díjat, azt kell használnotok, ami a jelentkezési laphoz tartozik. A befizetést igazoló szelvényt fel kell ragasztani a jelentkezési lapra. Ha átutalással fizettek, a közlemény rovatba írjátok be a felvételi azonosító számot, az átutalásról szóló elismervényt pedig a jelentkezési lappal együtt küldjétek el.
A jelentkezési lapot március 1-ig kell elküldeni az Oktatási Hivatal 1380 Budapest, Pf. 1190 címére, érdemes ajánlott küldeményként feladni - és alá is kell írni. Milyen dokumentumokat nem szabad elfelejteni? Erről itt olvashattok, az e-felvételi kitöltéséhez pedig itt találtok segítséget. A 2013-as érettségivel és felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt nézhetitek meg.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
