Az internet sztárja lett Kína legjobb tanulója

Tizenegy világhírű egyetemre vettek fel egy dél-kínai középiskolás lányt, aki egy csapásra híressé vált a kelet-ázsiai országban.

  • MTI

Az idén 18 éves Lu Kaj-jüe többek között az amerikai Harvardtól, a Stanfordtól, a Columbiától, a Cornelltől és a brit Oxfordtól kapott felvételi értesítést. A dél-kínai Tungkuangban tanuló lány a Dél-kínai Tanárképző Egyetem középiskolájának matematika-tagozatos osztályában tanul, ahol a fizikát választotta fakultációként, bár elmondása szerint a politika a kedvenc tantárgya.

Széles körű érdeklődése a külföldi egyetemeken elnyert helyeket végignézve is megmutatkozik: míg az amerikai MIT-n matematika szakra, addig az Oxfordon politikai és gazdasági filozófia szakra vették fel. 

Lu az elmúlt napokban igazi szenzációvá vált az interneten, ahol csak "szépséges tanulókirálynőnek" nevezik, saját oldala van a "kínai Wikipédián", a Baidu lexikonban. Az állami média is beszámolt sikeréről, példaképként állítva őt a többi tanuló előtt. 

Az Oxford campusa. A 18 éves kínai diáklányt ide is felvették
Wikipedia

Arra a kérdésre, mi sikerének titka, Lu úgy válaszolt: szeret gondolkodni, szülei nyitottak és a House of Cards című sorozatból is sokat tanult. Egy 17 éves, amerikai fiú nyolc elitegyetemre került be - róla itt olvashattok.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.