Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési adatait: nincs meglepetés, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben. A slágerszak még mindig a gazdálkodási és menedzsment.
Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény a felvételizők körében, összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését - tavaly körülbelül ugyanennyien adták be jelentkezésüket az ELTE-re.
A második helyre a Debreceni Egyetem került, ahova 15223-an jelentkeztek, első helyen 8615-en.
A Szegedi Tudományegyetemre közel 14 ezren szeretnének bekerülni. Az SZTE-t a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követi.
A top 10-es listára felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem (9154 jelentkező), a Szent István Egyetem (8415 jelentkező), a Károli Gáspár Református Egyetem (8327 jelentkező) és az Óbudai Egyetem is (7914 jelentkező). A teljes listát itt találjátok.
Még mindig közgazdász akar lenni a legtöbb érettségiző
Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.
A gazdálkodási és menedzsment idei sikere nem meglepő, az előző években is erre a szakra felvételiztek a legtöbben - annak ellenére, hogy csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetesen meghúzott ponthatárt, ez az idén 440 pont.
Itt vannak az első felvételi adatok: visszaesett a jelentkezők száma
Az idén csaknem 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Ez nagyjából ötezerrel kevesebb, mint ahányan tavaly jelentkeztek. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám megfelel a korábbi évek adatainak. Palkovics László elmondta: bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezők száma azonban 2014 óta 105 ezer és 111 ezer között mozog.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
