Ezekre az egyetemekre-főiskolákra felvételiznek a legtöbben: itt a lista

Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési adatait: nincs meglepetés, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben. A slágerszak még mindig a gazdálkodási és menedzsment.

  • Eduline
Fazék

Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény a felvételizők körében, összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését - tavaly körülbelül ugyanennyien adták be jelentkezésüket az ELTE-re.

A második helyre a Debreceni Egyetem került, ahova 15223-an jelentkeztek, első helyen 8615-en.

A Szegedi Tudományegyetemre közel 14 ezren szeretnének bekerülni. Az SZTE-t a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követi.

A top 10-es listára felkerült a Budapesti Corvinus Egyetem (9154 jelentkező), a Szent István Egyetem (8415 jelentkező), a Károli Gáspár Református Egyetem (8327 jelentkező) és az Óbudai Egyetem is (7914 jelentkező). A teljes listát itt találjátok.

Még mindig közgazdász akar lenni a legtöbb érettségiző

Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.

A gazdálkodási és menedzsment idei sikere nem meglepő, az előző években is erre a szakra felvételiztek a legtöbben - annak ellenére, hogy csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetesen meghúzott ponthatárt, ez az idén 440 pont.

Itt vannak az első felvételi adatok: visszaesett a jelentkezők száma

Az idén csaknem 106 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Ez nagyjából ötezerrel kevesebb, mint ahányan tavaly jelentkeztek. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám megfelel a korábbi évek adatainak. Palkovics László elmondta: bár a demográfiai adatok nem indokolják, az érettségizők száma csökken, a jelentkezők száma azonban 2014 óta 105 ezer és 111 ezer között mozog.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.