Közelegnek a szóbeli érettségik: mutatjuk, mire kell figyelni a vizsgákon
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Az idei év első komolyabb hőhulláma egybeesik a középszintű szóbeli érettségikkel. A következő napokban több helyen 30 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, miközben a vizsgázók jelentős része légkondicionálás nélküli tantermekben felel. Jocó bácsi szerint ilyen körülmények között ideje lenne elengedni a teljes ünnepi öltözethez való ragaszkodást.
Évek óta a szóbelik ideje alatt szinte elviselhetetlen hőség van. Sok középiskolában pedig nincs légkondicionált terem
– írja bejegyzésében Jocó bácsi.
A töritanár szerint szerint rendszeresen vitát vált ki, amikor érettségi elnökként felveti, hogy miért ragaszkodnak az iskolák a teljes ünnepi öltözékhez még a legforróbb napokon is. „Miért kell szenvedni egy vizsgán? Tudom, tudom, így tisztelik meg a vizsgát. Szerintem meg a tisztelet nem ezen múlik” – fogalmazott a bejegyzésben.
A pedagógus szerint egy elegánsabb, de kényelmesebb, úgynevezett smart casual öltözet megfelelő kompromisszum lehetne. Úgy véli, a hőhullám idején az emberség fontosabb szempont kellene legyen, mint a hagyományokhoz való merev ragaszkodás. „Ha az üzleti világban megfelel a smart casual, akkor egy érettségin miért ne lehetne?” – teszi fel a kérdést. Azt is hozzátette, hogy ő maga idén is elegánsan, de a hőséghez alkalmazkodva vesz részt a vizsgákon.
A hőség ráadásul nemcsak az öltözködés miatt okozhat nehézséget a vizsgázóknak. Korábban beszámoltunk arról, hogy több iskolában már a tanév utolsó heteiben is 30-33 fokos tantermekben tanultak a diákok, miközben a legtöbb intézményben továbbra sincs légkondicionálás. A jelenlegi szabályozás csak a minimum hőmérsékletet határozza meg az iskolákban, arra azonban nincs előírás, hogy legfeljebb hány fok lehet egy tanteremben. A szakemberek szerint a tartós hőség nemcsak a komfortérzetet rontja, hanem a koncentrációt, a memóriát és a teljesítményt is negatívan befolyásolhatja.
A középszintű szóbeli érettségik egyébként június 15. és július 1. között zajlanak. Az alábbi cikkünkben foglaltuk össze, mire érdemes figyelni a szóbeli érettségiken. Az idegen nyelvi vizsgákon elsősorban a kommunikációs készséget, a történelem szóbelin a logikus felépítést és a források használatát, míg magyarból a tárgyi tudás mellett az előadásmódot és a világos fogalmazást értékelik. A szakértők szerint a sikerhez nemcsak a tananyag ismerete, hanem a magabiztos fellépés, a vázlatkészítés és a rendszeres gyakorlás is nagyban hozzájárulhat.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.