Hova mennek továbbtanulni a diákok? Vármegyénként látható, mennyien maradnak helyben és kik választják Budapestet

Jelentős különbségek vannak abban, hogy a felvételizők a saját vármegyéjükben tanulnak tovább, vagy inkább a fővárosba költöznek – mutatjuk a legfrissebb adatokat.

  • Eduline

A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján jól kirajzolódik, hogy a továbbtanulási döntések erősen területfüggők: míg egyes vármegyékben a hallgatók többsége helyben marad, máshonnan szinte mindenki Budapest felé veszi az irányt. Az adatok korábbi évfolyamok tapasztalatait tükrözik, így hosszabb távú trendeket is megmutatnak.

Vármegyék szerinti adatok

  • Bács-Kiskun: helyben 20,18% (Budapest: 40,59%)
  • Baranya: helyben 53,59% (Budapest: 23,80%)
  • Békés: helyben 15,76% (Budapest: 36,22%)
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: helyben 40,88% (Budapest: 29,66%)
  • Budapest: helyben 89,31%
  • Csongrád-Csanád: helyben 63,12% (Budapest: 24,08%)
  • Fejér: helyben 13,86% (Budapest: 54,95%)
  • Győr-Moson-Sopron: helyben 53,12% (Budapest: 36,07%)
  • Hajdú-Bihar: helyben 67,07% (Budapest: 20,74%)
  • Heves: helyben 25,32% (Budapest: 50,78%)
  • Jász-Nagykun-Szolnok: helyben 9,17% (Budapest: 44,72%)
  • Komárom-Esztergom: helyben 8,24% (Budapest: 58,03%)
  • Nógrád: helyben 0,62% (Budapest: 64,72%)
  • Pest: helyben 5,83% (Budapest: 79,44%)
  • Somogy: helyben 21,21% (Budapest: 40,39%)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: helyben 24,24% (Budapest: 30,08%)
  • Tolna: helyben 7,84% (Budapest: 39,35%)
  • Vas: helyben 19,07% (Budapest: 32,45%)
  • Veszprém: helyben 22,77% (Budapest: 40,98%)
  • Zala: helyben 17,61% (Budapest: 45,50%)

Óriási különbségek

A legalacsonyabb helyben maradási arány egyértelműen Nógrád vármegyében látható: a DPR adatai szerint itt mindössze 0,62 százalék tanul tovább helyben, miközben közel kétharmaduk Budapestre megy. Ez persze azért is van így, mivel a vármegyében nincs klasszikus, teljes képzési kínálatot nyújtó egyetem.

Szintén erős az elvándorlás Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékből, ahol 10 százalék alatt marad a helyben továbbtanulók aránya.

Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években

Erős vidéki központok, ahol sokan maradnak

Ezzel szemben több olyan vármegye is van, ahol a hallgatók többsége helyben folytatja tanulmányait. Hajdú-Bihar (67,07%) és Csongrád-Csanád (63,12%) kiemelkedik, ami elsősorban az erős egyetemi központok – Debrecen és Szeged – jelenlétével magyarázható.

Szintén magas a helyben maradók aránya Baranyában és Győr-Moson-Sopronban, ahol szintén jelentős felsőoktatási intézmények működnek.

Nem meglepő módon pedig Budapesten a legmagasabb ez az arány: a fővárosiak közel 90 százaléka helyben tanul tovább.

Az adatokból jól látszik, hogy a továbbtanulási döntéseket nagyban befolyásolja a helyi képzési kínálat: ahol erős egyetemi központ működik, ott a felvételizők nagyobb eséllyel maradnak, máshol viszont Budapest szinte „elszívja” a hallgatókat.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu