Mutatjuk, hogyan számolják a pontjaitokat az alap- és osztatlan képzéseken, a mesterképzéseken, illetve abban az esetben, ha technikumból felvételiztek.
Alap- és osztatlan képzések
A felsőoktatási felvételin továbbra is 500 pontos rendszer dönt a bejutásról: 200 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért, 200 pont az érettségiért, a maradék 100 pontot pedig az egyetemek osztják ki intézményi döntés alapján. Ennek szabályai karonként, szakonként eltérhetnek.
A tanulmányi pontokat (200 pont) az érettségi bizonyítvány százalékos eredményei és az utolsó két tanév osztályzatai adják öt tantárgyból: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint egy, az egyetem által meghatározott ötödik tárgy.
A százalékos eredmények átlaga maximum 100 pontot, az év végi jegyek (11–12. évfolyam) kétszerese pedig további 100 pontot érhet.
Az újabb 200 pontot két érettségi tárgy százalékos eredménye adja.
2024 óta az emelt szintű érettségi százalékos eredménye a pontátváltás során továbbra is teljes értékű (90% = 90 pont), a középszintű viszont csak a pontok kétharmadát éri (90% = 60 pont).
Az emelt szint tehát ezek alapján jobban megéri, illetve azért is, mert az egyetemek a 60% feletti eredményt további 50 intézményi ponttal jutalmazzák.
Szintén 2024 óta az egyetemek maguk döntik el, mire adnak pluszpontokat. Továbbra is értékelik például az emelt szintű érettségit, nyelvvizsgát, tanulmányi és sporteredményeket, illetve az esélyegyenlőségi helyzeteket, de újdonságként pluszpont járhat például szakmai tapasztalatért, önkéntességért, katonai szolgálatért vagy akár nyílt napon való részvételért is.
A pontos feltételek az egyetemek saját tájékoztatóiban olvashatók.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Minimumponthatárok
A korábbi, központilag meghatározott 280 pontos minimumot 2023-ban eltörölték. Azóta az egyetemek szabják meg a belépési küszöböt: van, ahol 280 pont alatt is be lehet kerülni, máshol szigorúbb a határ, például 370, 400 vagy afölötti.
Ha kíváncsiak vagytok rá, tavaly milyen szakokon húztak minimumponthatárokat az egyetemek, kattintsatok ide.
Duplázás
Ha valakinek az érettségi eredményei kedvezőbbek, a rendszer automatikusan azokat duplázza tanulmányi pontok helyett. Ez főként azoknak előnyös, akik az érettségin jobban teljesítenek, mint az iskolai évek során.
Azoknak, akik technikumból jelentkeznek valamilyen szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan egyetemi képzésre, lehetőségük van arra, hogy az érettségi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják.
Ez kétféle módon lehetséges. Történhet a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének figyelembevételével (összeadásával). Vagy pedig csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével, annak négyszerezésével, amennyiben az arra kapott érdemjegy legalább „jó”, azaz négyes.
Amennyiben a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, jeles (5) érdemjegyre 67 pont, jó (4) érdemjegyre 53 pont jár.
Négyesnél rosszabb érdemjegy esetén a szakmai vizsga eredménye nem vehető figyelembe.
Pontszámítás a mesterképzéseken
A pontszámítás a mesterképzések esetében mindössze 100 pontos rendszerben történik. A középiskolai és érettségi eredmények már nem számítanak, helyette a pontokat a felsőoktatásban szerzett alapszakos oklevél vagy a szakdolgozat osztályzata adja és egyéb szempontok. Ez lehet például írásbeli vagy szóbeli egyetemi felvételi vizsga, motivációs levél és önéletrajz.
A felvételi szempontjai egyetemenként eltérőek. Ebben az esetben is vannak ugyanakkor intézményi pontok, viszont mesterképzés esetében ezek jellemzően csak 1-10 pontot érnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
