Ezek a pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin 2026-ban

Mutatjuk, hogyan számolják a pontjaitokat az alap- és osztatlan képzéseken, a mesterképzéseken, illetve abban az esetben, ha technikumból felvételiztek.

  • Székács Linda

Alap- és osztatlan képzések

A felsőoktatási felvételin továbbra is 500 pontos rendszer dönt a bejutásról: 200 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért, 200 pont az érettségiért, a maradék 100 pontot pedig az egyetemek osztják ki intézményi döntés alapján. Ennek szabályai karonként, szakonként eltérhetnek.

  • Tanulmányi pontok

A tanulmányi pontokat (200 pont) az érettségi bizonyítvány százalékos eredményei és az utolsó két tanév osztályzatai adják öt tantárgyból: magyar, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint egy, az egyetem által meghatározott ötödik tárgy.

A százalékos eredmények átlaga maximum 100 pontot, az év végi jegyek (11–12. évfolyam) kétszerese pedig további 100 pontot érhet.

  • Érettségi pontok

Az újabb 200 pontot két érettségi tárgy százalékos eredménye adja.

2024 óta az emelt szintű érettségi százalékos eredménye a pontátváltás során továbbra is teljes értékű (90% = 90 pont), a középszintű viszont csak a pontok kétharmadát éri (90% = 60 pont).

Az emelt szint tehát ezek alapján jobban megéri, illetve azért is, mert az egyetemek a 60% feletti eredményt további 50 intézményi ponttal jutalmazzák.

  • Intézményi pontok

Szintén 2024 óta az egyetemek maguk döntik el, mire adnak pluszpontokat. Továbbra is értékelik például az emelt szintű érettségit, nyelvvizsgát, tanulmányi és sporteredményeket, illetve az esélyegyenlőségi helyzeteket, de újdonságként pluszpont járhat például szakmai tapasztalatért, önkéntességért, katonai szolgálatért vagy akár nyílt napon való részvételért is.

A pontos feltételek az egyetemek saját tájékoztatóiban olvashatók.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Minimumponthatárok

A korábbi, központilag meghatározott 280 pontos minimumot 2023-ban eltörölték. Azóta az egyetemek szabják meg a belépési küszöböt: van, ahol 280 pont alatt is be lehet kerülni, máshol szigorúbb a határ, például 370, 400 vagy afölötti.

Ha kíváncsiak vagytok rá, tavaly milyen szakokon húztak minimumponthatárokat az egyetemek, kattintsatok ide.

Duplázás

Ha valakinek az érettségi eredményei kedvezőbbek, a rendszer automatikusan azokat duplázza tanulmányi pontok helyett. Ez főként azoknak előnyös, akik az érettségin jobban teljesítenek, mint az iskolai évek során.

 

Shutterstock
Szakképzés esetén

Azoknak, akik technikumból jelentkeznek valamilyen szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan egyetemi képzésre, lehetőségük van arra, hogy az érettségi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják.

Ez kétféle módon lehetséges. Történhet a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének figyelembevételével (összeadásával). Vagy pedig csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével, annak négyszerezésével, amennyiben az arra kapott érdemjegy legalább „jó”, azaz négyes.

Amennyiben a szakmai vizsga eredményének százalékos értéke nem állapítható meg, jeles (5) érdemjegyre 67 pont, jó (4) érdemjegyre 53 pont jár.

Négyesnél rosszabb érdemjegy esetén a szakmai vizsga eredménye nem vehető figyelembe.

Pontszámítás a mesterképzéseken

A pontszámítás a mesterképzések esetében mindössze 100 pontos rendszerben történik. A középiskolai és érettségi eredmények már nem számítanak, helyette a pontokat a felsőoktatásban szerzett alapszakos oklevél vagy a szakdolgozat osztályzata adja és egyéb szempontok. Ez lehet például írásbeli vagy szóbeli egyetemi felvételi vizsga, motivációs levél és önéletrajz.

A felvételi szempontjai egyetemenként eltérőek. Ebben az esetben is vannak ugyanakkor intézményi pontok, viszont mesterképzés esetében ezek jellemzően csak 1-10 pontot érnek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.