Már csak egy napja maradt azoknak, akik 2026 februárjában szeretnék megkezdeni tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán. A keresztféléves felvételi határideje november 15-én, éjfélkor lejár - mutatjuk, mire érdemes figyelni az utolsó órákban, milyen szakok közül lehet választani, és hogyan számítják a pontokat.
Ha még nem adtad le a keresztféléves felvételi jelentkezésedet, ideje sietni: szombat éjfélkor lezárul az E-felvételi rendszer, és ezzel véget ér a 2026 februárjában induló képzések jelentkezési időszaka. Bár mind alap-, mind mesterképzésekre lehet pályázni, az előbbiekből idén is jóval szűkebb a kínálat.
Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin
Mesterképzések dominálnak a keresztféléves felvételin
A nagyobb hazai egyetemek közül - köztük a BGE, a BME, a PPKE, az ELTE, a DE, a ME és az SZTE - több intézmény egyáltalán nem hirdetett alapszakokat a keresztféléves időszakra. Ennek oka, hogy az alapképzések tantervei szigorúan egymásra épülnek: egyes tárgyakat csak bizonyos kurzusok elvégzése után lehet felvenni, ezért a januári kezdés logisztikailag és szakmailag is nehezen kivitelezhető.
A mesterképzések ezzel szemben rugalmasabban szervezhetők, így a keresztfélévben főként ezekből választhatnak a jelentkezők. Ráadásul a mesterképzések hallgatói között sok a már diplomás, munka mellett tanuló felnőtt, akik számára a februári kezdés nem okoz problémát.
Drága alapképzések, szűkös kínálat
Bár néhány intézmény idén is kínál alapszakokat – jellemzően gazdasági területen –, ezek mind önköltséges formában indulnak. Államilag finanszírozott férőhelyet most sem hirdettek meg a keresztféléves felvételin.
A legnépszerűbb szakok tavaly a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a kereskedelem és marketing, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a pénzügy és számvitel voltak. Ezek tandíja 330 és 495 ezer forint között mozog a jelenlegi felvételin. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) továbbra is a legmagasabb díjakat szabja.
Hogyan számítják a pontokat?
Az alap- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők maximum 500 pontot szerezhetnek, mely az alábbiakból számítható:
Ezekből az eredményekből maximum 400 pont szerezhető, amelyhez még hozzáadják az intézményi pontokat (max. 100 pont) és az önkéntes katonai tartalékos szolgálatért járó többletpontot.
Többletpont járhat például nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyeredményért, vagy – újabban – önkéntes katonai tartalékos szolgálatért is.
A pontszámokat többféle módon is kiszámíthatják, melyek köztül automatikusan a jelentkező számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.
A mesterképzések esetében az intézmények 100 pontos rendszert alkalmaznak. Az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézményeknek külön-külön kell meghatározniuk.
Sorrend és díjak: erre figyeljetek a leadás előtt
A jelentkezők legfeljebb hat képzést jelölhetnek meg, melybőé három ingyenes. Fontos, hogy ha ugyanazt a szakot mindkét finanszírozási formában (állami és önköltséges) is megjelölöd, az egy jelentkezési helynek számít.
Ha háromnál több szakot választasz, 2000 forint kiegészítő díjat kell fizetned képzésenként. Az E-felvételi automatikusan kiszámolja a fizetendő összeget, amit november 16–30. között kell rendezni.
A sorrend megadásakor érdemes stratégiailag gondolkodni: az első helyre azt a szakot tedd, ahová leginkább szeretnél bejutni, a végére pedig azt, amely a megjelöltek közül a legkevésbé fontos. Ugyanis mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt – arra, ahol a pontszáma eléri vagy meghaladja a ponthatárt.
Ne hagyjátok az utolsó pillanatra!
A jelentkezés csak akkor lesz érvényes, ha azt november 15-ig véglegesíted és lezárod az E-felvételi rendszerben. Ezután már nem módosítható a megjelölt szak, az intézmény vagy a finanszírozási forma – kivétel ez alól a telephely.
A rendszer automatikus visszajelzést küld e-mailben a sikeres lezárásról, ezért érdemes ellenőrizni, hogy minden adat helyesen szerepel-e, és a díjfizetés is megtörtént.
Így tudtok bejelentkezni az E-felvételibe lépésről lépésre
Mikor lesznek a ponthatárok?
A felvételi ponthatárokat várhatóan 2026 januárjának második felében hirdeti ki az Oktatási Hivatal. Ekkor derül majd ki, ki kezdheti meg tanulmányait februárban – és ki próbálkozhat újra a nyári, őszi felvételi időszakban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
