Állami ösztöndíj nincs, csak önköltséges képzés: mutatjuk, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb keresztféléves alapképzések

Egyetemtől függően több mint százezer forint különbség is lehet a tandíjak között a legnépszerűbb alapképzéseken.

Akár két félév alatt is lehet valakiből kémiatanár - ilyen egyéves mesterképzések indulnak a 2026-os keresztféléves felvételin

A jelentkezési adatok alapján tavaly az alábbi öt alapszak volt a legnépszerűbb, és ezekhez gyűjtöttük össze a 2026-os keresztféléves felvételi nappali képzéseinek tandíjait:

Gazdálkodási és menedzsment

  • METU: 495 000 Ft/félév
  • MILTON: 330 000 Ft/félév
  • PTE: 400 000 Ft/félév

Emberi erőforrások

  • METU: 495 000 Ft/félév
  • MILTON: 330 000 Ft/félév

Kereskedelem és marketing

  • METU: 495 000 Ft/félév
  • PTE: 400 000 Ft/félév

Kommunikáció- és médiatudomány

  • Milton Friedman Egyetem: 315 000 Ft/félév
  • METU: 495 000 Ft/félév

Pénzügy és számvitel

  • METU: 495 000 Ft/félév
  • MILTON: 330 000 Ft/félév
  • PTE: 400 000 Ft/félév

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.