Bár a több ezres jelentkezőszámok a keresztféléves felvételiken általában elmaradnak, mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó szakok 2024-ben.
Alapképzésekre mindössze 1002-en jelentkeztek a tavalyi keresztféléves felvételin az Oktatási Hivatal adatai szerint, holott a diákok mintegy 121 szakból válogathattak.
A legnagyobb kereslet viszont a keresztféléves felvételin is azokra a gazdasági szakokra volt, amik az általános felvételi eljárásban is népszerűek. Ilyen például a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel.
Az öt legnépszerűbb alapképzés a 2024-es keresztféléves felvételin a következő volt:
A listában egyetlen társadalomtudományi képzésként szerepel a kommunikáció és médiatudomány 148 jelentkezővel. Első helyen viszont kevesebben, mindössze 85-en jelölték meg ezt a képzést.
Mesterszakokra viszont jóval többen; összesen 5207-en jelentkeztek tavaly keresztfélévben. Az öt legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzés a következő volt:
Azt, hogy idén milyen szakok közül válogathatnak a keresztfélévben felvételizők, ebben a cikkünkben nézhetitek meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
