Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin

Bár a több ezres jelentkezőszámok a keresztféléves felvételiken általában elmaradnak, mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó szakok 2024-ben.

  • Székács Linda

Alapképzésekre mindössze 1002-en jelentkeztek a tavalyi keresztféléves felvételin az Oktatási Hivatal adatai szerint, holott a diákok mintegy 121 szakból válogathattak.

A legnagyobb kereslet viszont a keresztféléves felvételin is azokra a gazdasági szakokra volt, amik az általános felvételi eljárásban is népszerűek. Ilyen például a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel.

Az öt legnépszerűbb alapképzés a 2024-es keresztféléves felvételin a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment - 322
  2. emberi erőforrások - 173
  3. kereskedelem és marketing - 156
  4. kommunikáció- és médiatudomány - 148
  5. pénzügy és számvitel - 125

A listában egyetlen társadalomtudományi képzésként szerepel a kommunikáció és médiatudomány 148 jelentkezővel. Első helyen viszont kevesebben, mindössze 85-en jelölték meg ezt a képzést.

Mesterszakokra viszont jóval többen; összesen 5207-en jelentkeztek tavaly keresztfélévben. Az öt legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzés a következő volt:

  1. vezetés és szervezés - 797
  2. pénzügy - 518
  3. mérnökinformatikus - 458
  4. marketing - 438
  5. gépészmérnöki - 361

Azt, hogy idén milyen szakok közül válogathatnak a keresztfélévben felvételizők, ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.