Teljesítmény alapú kedvezményeket ad a MATE egyes képzéseire a pótfelvételin

Akár 50 százalékos kedvezményt is kaphatnak az első félév tandíjából a jelentkezők, ha elég pontot szereztek a felvételin.

Elindult a 2025-ös pótfelvételire való jelentkezés, az egyetemek pedig közzétették, milyen képzésekre lehet még jelentkezni. A pótfelvételi egyik jellemzője, hogy nagy részt csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg rajta, melyek tandíja félévente több százezer forintba kerül.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem azonban kedvezményt ad azoknak a felvételizőknek, akik gazdaságtudományok vagy pedagógusképzés képzési területre alapképzési szakra jelentkeznek.

Az a felvételiző, aki

  • legalább 350 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 25%;
  • legalább 420 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 40%;
  • legalább 450 ponttal került felvételre önköltséges képzésre, az első aktív félévében 50%

önköltségidíj-mérséklésben részesül – írja az egyetem.

A kedvezmények pedig nem csak az új jelentkezőnek járhatnak. Az a hallgató, aki az Oktatási Hivatal által működtetett központi felvételi eljárásban gazdaságtudományok vagy pedagógusképzés képzési területre alapképzési szakra nyert felvételt önköltséges képzésre és az utolsó aktív félévén a képzésben legalább 24 kreditet teljesített és

  • legalább 4,0 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 25%;
  • legalább 4,5 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 40%;
  • legalább 4,75 ösztöndíj-átlagot ért el, a következő aktív félévében a képzésen 50%

szintén önköltségidíj-mérséklésben részesül.

Fontos megjegyezni, hogy a kedvezményeket az Egyetem a beiratkozást és az aktív félévre történő bejelentkezést követően állapítja meg és módosítja a feltételeknek megfelelő hallgatók részére az adott félévre kiírt önköltségi díjat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.