Felvételi 2025: miért van az, hogy az egyetem végül nem indította el a szakot?

Az idei felvételin is rengeteg olyan szak volt, főleg felsőoktatási szakképzések, amiket végül az egyetemek nem indítottak el.

Nem mindenki ébredt boldogan a ponthatárok utáni nap, és nem feltétlen azért, mert kevés pontja lett a felvételin. Idén is voltak olyan diákok, akik azért nem kerültek be egyetemre, mert a felsőoktatási intézmény ugyan meghirdette, de végül nem indította el a képzést.

Ponthatárok 2025

Felmerülhet benneteket a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka? Ilyenkor általában a túl kevés jelentkező miatt dönt így az egyetem. Ilyen akkor történhet meg, ha például az érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el azt a minimumot, amennyivel az intézmény elindítaná a képzést. Ezt nevezik minimum kapacitásszámnak, ami a tavalyihoz hasonlóan az idei felvételi eljárásban sem szerepelt.

Ha emiatt nem vettek fel benneteket egyetemre, akkor se essetek kétségbe, hiszen néhány nap és indul a pótfelvételi.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.