Kivétel erősíti a szabályt - gyakorlatilag egyetlen esetben számolható négy tárgyból érettségi átlag az Oktatási Hivatal szerint.
Az Eduline szerkesztőségébe az elmúlt napokban több olvasói levél is érkezett az érettségi átlag számításával kapcsolatban. Többen arra panaszkodtak, hogy az ötödik tárgyukat nem veszi figyelembe a rendszer, és négy tárgyból pedig nem számolnak érettségi átlagot, így a tanulmányi pontjaikat is bukják.
| Elszámolták a pontjaidat? |
| Több pontod lenne, mint amennyit látsz a Felviben? Írd meg nekünk az [email protected]. |
Ezzel kapcsolatban megkerestük az Oktatási Hivatalt is, de kérdéseinkre nem válaszoltak, viszont nem sokkal később a felvi.hu oldalán közzétették, hogy a tanulmányi pontok érettségi átlagához figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak szerepelnek az egyetemek felvételi tájékoztatójában.
Ezek tehát ugyanolyan feltételek a pontszámításhoz mint a középiskolai tantárgyak, vagy az érettségi pontok számításához meghatározott követelmények.
- írták, majd megjegyezték, " ha tehát valaki a négy kötelező érettségi vizsgatárgy mellett olyan ötödik vizsgatárggyal rendelkezik, amelyik nem szerepel az adott felsőoktatási intézmény adott szakján meghatározott tárgyak között, akkor számára tanulmányi pont ugyanúgy nem számítható, mintha a középiskolában nem tanulta volna legalább két évig az egyik felsorolt tantárgyat sem."
Azonban kitértek arra, hogy "akinek a vizsga időpontjában érvényes szabályok szerint valóban csak négy vizsgaeredmény szerepel az érettségi bizonyítványban, érettségi átlagot akkor is lehet számítani, ám ebben az esetben is vizsgálandó a jogszabályi és intézményi feltételeknek való megfelelés."
Tehát ha valaki annyira régen érettségizett, hogy négy tárgyra is kapott érettségi bizonyítványt, és felnőtt fejjel úgy döntött, (még egy) diplomát szerezne, akkor nála figyelembe vehetik.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
