Kivétel erősíti a szabályt - gyakorlatilag egyetlen esetben számolható négy tárgyból érettségi átlag az Oktatási Hivatal szerint.
Az Eduline szerkesztőségébe az elmúlt napokban több olvasói levél is érkezett az érettségi átlag számításával kapcsolatban. Többen arra panaszkodtak, hogy az ötödik tárgyukat nem veszi figyelembe a rendszer, és négy tárgyból pedig nem számolnak érettségi átlagot, így a tanulmányi pontjaikat is bukják.
| Elszámolták a pontjaidat? |
| Több pontod lenne, mint amennyit látsz a Felviben? Írd meg nekünk az [email protected]. |
Ezzel kapcsolatban megkerestük az Oktatási Hivatalt is, de kérdéseinkre nem válaszoltak, viszont nem sokkal később a felvi.hu oldalán közzétették, hogy a tanulmányi pontok érettségi átlagához figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak szerepelnek az egyetemek felvételi tájékoztatójában.
Ezek tehát ugyanolyan feltételek a pontszámításhoz mint a középiskolai tantárgyak, vagy az érettségi pontok számításához meghatározott követelmények.
- írták, majd megjegyezték, " ha tehát valaki a négy kötelező érettségi vizsgatárgy mellett olyan ötödik vizsgatárggyal rendelkezik, amelyik nem szerepel az adott felsőoktatási intézmény adott szakján meghatározott tárgyak között, akkor számára tanulmányi pont ugyanúgy nem számítható, mintha a középiskolában nem tanulta volna legalább két évig az egyik felsorolt tantárgyat sem."
Azonban kitértek arra, hogy "akinek a vizsga időpontjában érvényes szabályok szerint valóban csak négy vizsgaeredmény szerepel az érettségi bizonyítványban, érettségi átlagot akkor is lehet számítani, ám ebben az esetben is vizsgálandó a jogszabályi és intézményi feltételeknek való megfelelés."
Tehát ha valaki annyira régen érettségizett, hogy négy tárgyra is kapott érettségi bizonyítványt, és felnőtt fejjel úgy döntött, (még egy) diplomát szerezne, akkor nála figyelembe vehetik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
