Van, ahova 424 pont kellett a bejutáshoz: mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű képzésein

A legnépszerűbb képzések közül a gazdálkodás és menedzsment szakon húzták a legmagasabb ponthatárt. Ahogyan tavaly, idén is több mint 400 pont kellett oda a sikeres felvételihez. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a BME népszerű alapszakjain.

Jelentősen magasabb lett a BME szakjai többségén a felvételi ponthatár, mint egy évvel korábban. Azonban a felvettek pontszáma is magasabb, mint 2024-ban – csupán néhány szak akad, ahol ez nem igaz. Az átlagpontszám a szakok több mint 70 százaléka esetében 400-nál is magasabb, de nem ritka a 430, sőt 440 fölötti átlag sem.

2025-es felvételi ponthatárok

Gazdálkodás és menedzsmenten 418 pontnál húzták a határt, de az építészmérnöknek jelentkezőknek még ennél is magasabb - 424 pontot - kellett megugraniuk.

Ilyen ponthatárokat húztak a BME-n:

  • építőmérnök: 345 pont
  • mechatronikai mérnök: 394 pont
  • építészmérnök: 424 pont
  • vegyészmérnök: 372 pont
  • mérnökinformatikus: 355 pont
  • járműmérnök: 338 pont
  • fizikus-mérnök (angol nyelven): 390 pont
  • gazdálkodás és menedzsment: 418 pont

     

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.