Már csak néhány nap van hátra a 2025-ös felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, pontosan mitől függ, hogy hol mennyi a ponthatár.
Míg a pontszámítás során a legfontosabbak a tanulmányi- és érettségi eredmények, valamint az intézményi pontok (pl; nyelvvizsga, szakirányú végzettség, hátrányos helyzet, stb), addig a ponthatárok megállapítása ennél valójában több szemponton és tényezőn múlik.
A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont
A pontszám megállapítása tehát nem csupán a tanulmányi eredményeitektől függ, hanem attól is például, hogy hány új hallgatót tud felvenni egy-egy szakra az egyetem (kapacitásszám), és hogy meghatározott-e az intézmény valamilyen minimumponthatárt. Erről bővebben itt írtunk.
Az utolsó felvett diáktól függ
A ponthatárokat annak a diáknak a pontszáma adja, akit utolsóként felvettek az adott szakra. Tehát ha például a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapképzésére idén 380 pont lesz a ponthatár, akkor ez azt jelenti, hogy az utolsóként felvett hallgatónak 380 pontja volt, és ő, valamint az ennél magasabb pontszámot elérő, a felvételi követelményeket hiánytalanul teljesítők bekerültek erre a képzésre.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
