Már csak néhány nap van hátra a 2025-ös felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, pontosan mitől függ, hogy hol mennyi a ponthatár.
Míg a pontszámítás során a legfontosabbak a tanulmányi- és érettségi eredmények, valamint az intézményi pontok (pl; nyelvvizsga, szakirányú végzettség, hátrányos helyzet, stb), addig a ponthatárok megállapítása ennél valójában több szemponton és tényezőn múlik.
A felvételi tájékoztató szerint összesen öt szempontot vesznek figyelembe.
Ez az öt szempont
A pontszám megállapítása tehát nem csupán a tanulmányi eredményeitektől függ, hanem attól is például, hogy hány új hallgatót tud felvenni egy-egy szakra az egyetem (kapacitásszám), és hogy meghatározott-e az intézmény valamilyen minimumponthatárt. Erről bővebben itt írtunk.
Az utolsó felvett diáktól függ
A ponthatárokat annak a diáknak a pontszáma adja, akit utolsóként felvettek az adott szakra. Tehát ha például a Budapesti Gazdasági Egyetem kereskedelem és marketing alapképzésére idén 380 pont lesz a ponthatár, akkor ez azt jelenti, hogy az utolsóként felvett hallgatónak 380 pontja volt, és ő, valamint az ennél magasabb pontszámot elérő, a felvételi követelményeket hiánytalanul teljesítők bekerültek erre a képzésre.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
