82-en szeretnének állami ösztöndíjasként nappali tagozatra, első helyen bekerülni az NKE valamelyik osztatlan tanárképzésére

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán két olyan osztatlan tanárszak is van, amit csak egyetlen diák jelölt meg első helyen. Mindezt úgy, hogy az NKE-n az állami ösztöndíjas félévek nem számítanak bele az államilag ingyenes 12 félévbe.

2025 szeptemberétől az NKE-n pedagógusokat is képeznek. A 2025-ös felvételi statisztikákból kiderült, hogy az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karára hányan jelentkeztek nappali tagozatra első helyen.

Ez a következőképpen alakult az alapképzéseknél:

  • anglisztika: 21 fő
  • kommunikáció- és médiatudomány: 40 fő
  • magyar 2 fő
  • óvodapedagógus: 56 fő
  • tanító: 28 fő
  • történelem: 9 fő

    Az osztatlan képzése esetében

    • angol-magyar: 13 fő
    • angol-német: 6 fő
    • angol-történelem: 28 fő
    • földrajz-történelem: 20 fő
    • magyar-német: 1 fő
    • magyar-történelem: 10 fő
    • német-történelem: 1 fő
    • természettudomány-környezettan: 3 fő

    jelentkezett nappali tagozaton állami ösztöndíjas helyre első helyen.

    Vagyis összességében el lehet mondani, hogy az elsőhelyes jelentkezők száma 238 volt, ennek mintegy a felét azok a diákok teszik ki, akik vagy az óvodapedagógus vagy a tanító vagy pedig  a kommunikáció-és médiatudomány alapszakot írták be első helyre.

    Az osztatlan tanárképzésekre összesen csak 82-en jelentkeztek az első helyen, de az összes jelentkezések száma is csak 232 volt. Ez annak tükrében érdekes, hogy az NKE-n az állami ösztöndíjas félévek nem számítanak bele az államilag ingyenes 12 félévbe, illetve a hallgatók kiemelt ösztöndíjat kapnak.

    Csak összehasonlításképpen megnéztük, hogy az ELTE osztatlan tanárképzéseire állami ösztöndíjjal, nappali tagozaton jóval többen, idén első helyen 699-en, szeretnének bekerülni.

    Frissítés 07.21. 9:54

    Cikkünk megjelenése után az NKE megkereste szerkesztőségünket

    "Az osztatlan tanárképzésben a földrajz és történelem szakpáron nappali munkarendben az országban a legnépszerűbb az NKE volt. Az angol nyelv és kultúra és történelemtanári szakpár tekintetében például egyetemünk országosan a harmadik legnépszerűbb. Ezen szak esetében a sorrendmódosítást követően az első helyes jelentkezők száma 27%-kal nőtt, tehát egyetemünk hallgatók közötti népszerűsége tovább növekedett. A természettudomány-környezettan szakos tanári párosítással – újszerűsége ellenére – országos 2. helyen áll a NITK-re jelentkezők száma.

    Az országos rangsorban hasonló népszerűséget értek el többi szakpárjaink is, köztük például az angol nyelvet magyar nyelvvel párosítók elsőhelyes száma megegyezik az ország több kiemelkedő múltú felsőoktatási intézményeinek jelentkezési számaival" - írták.

     

     

     

       

      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

      Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.