Mutatjuk mennyi állami ösztöndíjas hely van a Debreceni Egyetemen, illetve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen

Kiélezett lesz a verseny a helyekért.

  • Rodler Lili

Pontosan egy hét maradt a ponthatárok kihirdetéséig; július 23-án kiderül, kik kezdhetik a következő tanévet valamelyik magyarországi egyetemen.

A legnehezebb dolguk azoknak van, akik állami ösztöndíjas férőhelyekre jelentkeztek. Ezeken a szakokon ugyanis általában jóval magasabb a ponthatár, mint a költségtérítéses képzéseken, ráadásul idén is csökkentek az elérhető állami ösztöndíjak (keretszámok). Már januárban beszámoltunk ugyanis arról, hogy a 2025 szeptemberében induló képzéseknél mindössze négy egyetem növelte az államilag finanszírozott férőhelyeit, a többi intézménynél azonban ez jóval kevesebb lett, mint 2024-ben volt. Ezalól pedig a vidéki egyetemek sem voltak kivételek.

Felvételi 2025: ennyi állami ösztöndíjas férőhely érhető el az egyetemeken

Mutatjuk milyen keretszámokra lehet számítani idén az egyes karokon az SZTE-n, a PTE-n és a DE-n a Felvi szerint:

Szegedi Tudományegyetem:

A 2024-es keretszámokhoz képest 6158 állami ösztöndíjas hely helyett csak 5685-öt hirdettek meg. A legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly 596 fővel számoltak, idén csak 219 főre van kapacitásuk.

  • agrár: 468 fő
  • bölcsészettudomány: 618 fő
  • gazdaságtudományok: 219 fő
  • informatika: 903 fő
  • jogi: 114 fő
  • műszaki: 609 fő
  • művészet: 95 fő
  • művészetközvetítés: 32 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1035 fő
  • pedagógusképzés: 745 fő
  • sporttudomány: 171 fő
  • társadalomtudomány: 170 fő
  • természettudomány: 506 fő

Pécsi Tudományegyetem

A PTE-n tavaly 6308 állami ösztöndíjas férőhelyet biztosítottak, ami idén lecsökkent 5750-re. Ahogy a legtöbb egyetem esetében, itt is a legtöbb helyet a gazdaságtudományi képzésektől vették el. Míg tavaly több mint 800 helyet biztosítottak, addig idén csak 202 fő nyerhet állami ösztöndíjas helyet.

  • agrár: 50 fő
  • bölcsészettudomány: 533 fő
  • gazdaságtudományok: 202 fő
  • informatika: 254 fő
  • jogi: 90 fő
  • műszaki: 530 fő
  • művészet: 184 fő
  • művészetközvetítés: 6 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1547 fő
  • pedagógusképzés: 1729 fő
  • sporttudomány: 262 fő
  • társadalomtudomány: 133 fő
  • természettudomány: 230 fő

Debreceni Egyetem

Amit tavaly kaptak, azt idén valamelyes el is vették. 9414 hely helyett idén 8594 állami ösztöndíjas helyet oszthattak szét a képzési területek között. Akárcsak az előbb említett egyetemeknél, itt is a legnagyobb csökkentést a gazdaságtudományi ág szenvedte el. 1388 fő helyett csak 499 fő kaphat oda állami ösztöndíjas férőhelyet.

  • agrár: 853 fő
  • bölcsészettudomány: 467 fő
  • gazdaságtudományok: 499 fő
  • informatika: 484 fő
  • jogi: 155 fő
  • műszaki: 1231 fő
  • művészet: 78 fő
  • művészetközvetítés: 21 fő
  • orvos- és egészségtudomány: 1715 fő
  • pedagógusképzés: 2262 fő
  • sporttudomány: 201 fő
  • társadalomtudomány: 239 fő
  • természettudomány: 389 fő

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu