Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
Július 23-án nyilvánosságra hozza az általános felsőoktatási felvételi eljárás pontszámait az Oktatási Hivatal.
Idén közel 130 ezer felvételiző izgulhat; ennyien jelentkeztek ugyanis valamelyik magyarországi egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- és mesterképzéseire.
Míg azonban a jelentkezői létszám kifejezetten magas, addig az elérhető állami férőhelyeket meglehetősen megcsonkította a kormány. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a januárban közzétett adatok alapján 32 egyetemen csökkentek a meghirdetett állami férőhelyek (keretszámok), ami leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet érintette. Mindössze négy olyan egyetem van, ahol nőttek az állami férőhelyek.
Nincs egyszerű dolguk tehát a felvételizőknek. Kiváltképp azokon a szakokon, amik hírhedten népszerűek. Ilyen például az összesen majdnem 19 ezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, valamint a kereskedelem és marketing, amik évek óta a legnépszerűbb egyetemi alap- és osztatlan képzések.
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Ez az öt szempont
Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.
Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években
Tippelgetni, találgatni éppen azért, mert a ponthatárok megállapítása ennyi tényezőn múlik, nem nagyon érdemes.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni az elmúlt évek ponthatárait, az pedig egyértelmű, hogy bizonyos szakokra csak a felvételizők krémje juthat be; tehát azok, akik a legmagasabb pontokkal rendelkeznek. Tavaly például 500 pont kellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem igazságügyi igazgatási levelező, államilag támogatott képzéséhez, de magas pontszámok kellenek a jogi, gazdasági, pszichológiai képzésekhez is..
Összeszedtük, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt három évben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken, zárójelben a 2025-ös jelentkezői létszámokkal:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
2024:
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
2024:
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
2024:
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
2024:
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
2024:
mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
2024:
nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
2024:
ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
2024:
osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)
2024:
Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?
Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
