Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
Július 23-án nyilvánosságra hozza az általános felsőoktatási felvételi eljárás pontszámait az Oktatási Hivatal.
Idén közel 130 ezer felvételiző izgulhat; ennyien jelentkeztek ugyanis valamelyik magyarországi egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- és mesterképzéseire.
Míg azonban a jelentkezői létszám kifejezetten magas, addig az elérhető állami férőhelyeket meglehetősen megcsonkította a kormány. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a januárban közzétett adatok alapján 32 egyetemen csökkentek a meghirdetett állami férőhelyek (keretszámok), ami leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet érintette. Mindössze négy olyan egyetem van, ahol nőttek az állami férőhelyek.
Nincs egyszerű dolguk tehát a felvételizőknek. Kiváltképp azokon a szakokon, amik hírhedten népszerűek. Ilyen például az összesen majdnem 19 ezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, valamint a kereskedelem és marketing, amik évek óta a legnépszerűbb egyetemi alap- és osztatlan képzések.
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Ez az öt szempont
Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.
Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években
Tippelgetni, találgatni éppen azért, mert a ponthatárok megállapítása ennyi tényezőn múlik, nem nagyon érdemes.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni az elmúlt évek ponthatárait, az pedig egyértelmű, hogy bizonyos szakokra csak a felvételizők krémje juthat be; tehát azok, akik a legmagasabb pontokkal rendelkeznek. Tavaly például 500 pont kellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem igazságügyi igazgatási levelező, államilag támogatott képzéséhez, de magas pontszámok kellenek a jogi, gazdasági, pszichológiai képzésekhez is..
Összeszedtük, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt három évben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken, zárójelben a 2025-ös jelentkezői létszámokkal:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
2024:
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
2024:
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
2024:
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
2024:
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
2024:
mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
2024:
nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
2024:
ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
2024:
osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)
2024:
Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?
Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.