Így alakulnak az állami ösztöndíjas férőhelyek a BME-n 2025-ben

Tavalyhoz képest szinte mindenhol erősen csökkentek a helyek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de azok járnak a legrosszabbul, akik valamilyen gazdasági képzésre jelentkeztek idén.

  • Rodler Lili

Idén összesen 4562 fő kerülhet be állami ösztöndíjas férőhelyre a BME valamely képzésére. Ez 354 fővel kevesebb, mint 2024-ben.

Ennyi pluszpontot ad a BME a nyelvvizsgáért a 2025-ös felvételin

A legnagyobb csökkenést a gazdasági szakoknál lehetett tapasztalni, ahol tavaly még 566 főnek biztosítottak állami férőhelyet, idén viszont már csak 163-nak. Ezen felül nagy csökkenést még a társadalomtudományi szakoknál lehetett tapasztalni, ahol 2024-ben még 110, idén viszont már csak alig 40 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdettek meg.

Intézményi pontok számítása 2025

Így alakulnak a keretszámok képzésterületenként a Műegyetemen:

  • bölcsészettudomány - 34 fő
  • gazdaságtudományok - 163 fő
  • informatika - 1011 fő
  • műszaki - 3060 fő
  • pedagógusképzés - 83 fő
  • társadalomtudomány - 40 fő
  • természettudomány - 171 fő

Természetesen, ha valahonnan elvesznek, akkor azt sok esetben máshová átcsoportosítják. Jelen esteben pedig az egyetem fő profilját képező szakok az informatikai és műszaki képzések keretszámait növelték. Az informatika szakokon például 982-ről 1011-re, a műszaki képzéseken 2971-ről 3060-ra nőtt az elérhető állami férőhelyek száma.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.