Ide elég a kettes is - ezeken a szakokon döbbenetesen alacsony ponthatárok voltak 2024-ben

Bármi lehetséges, mióta két évvel ezelőtt eltörölték a felsőoktatási felvételi eljárás minimumponthatárait - még az is, hogy kettes-hármas érettségivel egyetemre lehessen járni.

  • Székács Linda

2024-ben néhány alapképzésen döbbenetesen alacsony ponthatárok születtek.

  • A Tomori Pál Főiskola levelező önköltséges gazdálkodási és menedzsment alapképzésére 98,
  • A Wesley János Lelkészképző Főiskola nappali tagozatos, önköltséges környezettan alapképzésére 98,
  • A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nappi tagozatos, önköltséges kereskedelm és marketing alapképzésére 82,
  • a levelező, önköltséges gazdaságinformatikus alapképzésre pedig mindössze 78

pont kellett a bekerüléshez a maximum 500 pontból.

Hogyan lehetséges?

A rekordalacsony pontszámok úgy jöhettek össze, hogy a megváltozott felvételi rendszer már 2023-ban is érvényes szabályai szerint megszűnt a központilag meghatározott minimumponthatár. Ez alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt.

Az új szabályok szerint a minimumponthatárokról az egyetemek dönthetnek. Vannak, amik eltörölték ezt a feltételt, ezért tehát bizonyos szakokra akár 100-150 ponttal is be lehet kerülni, máshol - például a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Corvinuson is - magasabb minimumponthatárokat húztak, és egyes képzésekre lehetetlen 370-400 pont alatt bekerülni.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.