Egyetemi felvételi 2025: mikor nem érdemes sorrendet módosítani?

Már nagyjából tudjátok, hány százalékot értetek az érettségin, és azon gondolkodtok, hogy előrébb vegyétek azt a szakot, amire nagyobb eséllyel bekerültök? Nem biztos, hogy jó ötlet. Elmagyarázzuk, miért.

Sokan az érettségi eredményeik ismeretében próbálják megbecsülni esélyeiket, például a korábbi évek ponthatáraival összehasonlítva.

Ezzel viszont érdemes óvatosan bánnotok, mert a ponthatárok alakulását sok tényező befolyásolja: hányan jelentkeznek az adott szakra, mekkora a felvehető létszám, milyenek a jelentkezők pontszámai, sőt az is számít, ti hányadik helyre soroltátok a képzést.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Ha például úgy érzitek az álomszakotokra nem fogtok bekerülni, és emiatt inkább hátrébb soroljátok, akkor a ponthatárok húzásánál könnyedén előfordulhat, hogy emiatt hiába lenne elég pontotok, mégsem vesznek fel benneteket, mert már előtte egy másik képzésre felvettek benneteket.

Pont emiatt az a fontos, hogy mindig azok a szakok szerepeljenek a listátok elején, ahova a legjobban be szeretnétek jutni.

Ha pedig biztosan tudjátok, hogy már nem szeretnétek bekerülni egy képzésre, akkor jobb, ha visszavonjátok.

Az egyetemi felvételi fontos dátumaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu