Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Közép- és emelt szinten is találtunk négy olyan tárgyat, melyekből idén csak egy fő tesz érettségit.
A 2025-ös tavaszi érettségi időszakban több mint 71 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról, az összes vizsgázó száma pedig megközelíti a 142 ezret. A nagyszámú érettségiző között azonban akadnak különleges esetek is: néhány tantárgyból mindössze egyetlen fő tesz érettségi vizsgát.
Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben
Ezek a ritka vizsgatárgyak az élő idegen nyelvek közé tartoznak – és bár az angol és német nyelv továbbra is kiemelkedően népszerű, vannak nyelvek, amelyeket csupán egyetlen diák választott.
Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy például
Ezzel szemben az alábbi nyelvekből mindössze egy-egy diák érettségizik:
Középszinten:
Emelt szinten:
Érdekességként említendő, hogy az élő idegen nyelvi írásbeli érettségik közül - melyeket május 16-án tartottak - középszinten a legtöbben lóvári nyelvből vizsgáztak – szám szerint 68-an. A második legnépszerűbb nyelv az orosz volt, 55 fővel.
Emelt szinten az orosz nyelv vezeti a mezőnyt 97 érettségizővel, míg a második helyen a kínai nyelv áll, 46 vizsgázóval.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.