Ezekből a vizsgatárgyakból mindössze egyetlen diák érettségizik idén

Közép- és emelt szinten is találtunk négy olyan tárgyat, melyekből idén csak egy fő tesz érettségit.

A 2025-ös tavaszi érettségi időszakban több mint 71 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról, az összes vizsgázó száma pedig megközelíti a 142 ezret. A nagyszámú érettségiző között azonban akadnak különleges esetek is: néhány tantárgyból mindössze egyetlen fő tesz érettségi vizsgát.

Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Ezek a ritka vizsgatárgyak az élő idegen nyelvek közé tartoznak – és bár az angol és német nyelv továbbra is kiemelkedően népszerű, vannak nyelvek, amelyeket csupán egyetlen diák választott.

Viszonyításként érdemes megjegyezni, hogy például

  • angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en;
  • német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.

Ezzel szemben az alábbi nyelvekből mindössze egy-egy diák érettségizik:

Középszinten:

  • finn nyelv
  • holland nyelv
  • portugál nyelv
  • szlovén nyelv

Emelt szinten:

  • arab nyelv
  • finn nyelv
  • szlovén nyelv
  • héber nyelv

Érdekességként említendő, hogy az élő idegen nyelvi írásbeli érettségik közül - melyeket május 16-án tartottak - középszinten a legtöbben lóvári nyelvből vizsgáztak – szám szerint 68-an. A második legnépszerűbb nyelv az orosz volt, 55 fővel.

Emelt szinten az orosz nyelv vezeti a mezőnyt 97 érettségizővel, míg a második helyen a kínai nyelv áll, 46 vizsgázóval.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.