Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről

Milyen részekből áll a töriérettségi? Mennyi idő jut a feladatokra? Mi a különbség a közép- és emelt vizsga között? Összegyűjtöttük a történelemérettségi legfontosabb tudnivalóit.

A következő hetekben 1157 helyszínen várhatóan több mint 142 000-en érettségiznek. A magyar és a matek után május 7-én, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 72 834, emelt szinten pedig 8484 diák vizsgázik ma.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2025-ös érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mennyi idő jut az egyes részekre a történelemérettségin középszinten?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a történelemérettségi – mind közép-, mind emelt szinten – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a feladatsor megoldására.

A vizsga első részében rövid feladatokat kell megoldani, míg a második rész az esszéírásról szól. Az esszéknél négy témából kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, és egy hosszú esszét a magyar történelem témaköréből.

Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra kell, hogy vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig 1849 utáni időszakra.

Az elvárt terjedelem középszinten:

  • rövid esszé: 100–130 szó,
  • hosszú esszé: 210–260 szó.

Fontos, hogy ha a vizsgázó ennél lényegesen kevesebbet vagy többet ír, pontlevonásra számíthat.

Mi a különbség emelt szinten?

Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, tehát egy órával hosszabb a rendelkezésre álló idő.

Az első rész itt is rövid, egyszerű feladatokból áll, ezek megoldására 100 perc áll rendelkezésre. A második részben esszéket kell írni, összesen 140 perc alatt.

A hat megadott esszétéma közül hármat kell választani:

  • egy rövid esszét az egyetemes történelemből,
  • egy hosszú esszét a magyar történelemből,
  • egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig a megadott témák alapján.

Elvárt terjedelem emelt szinten:

  • rövid esszé: 110–130 szó,
  • hosszú esszé: 240–290 szó,
  • komplex esszé: 290–340 szó.
Shutterstock
Ilyen témakörök lehetnek az érettségin

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:

  • Ókor
  • Középkor
  • Kora újkor
  • Újkor
  • Világháborúk kora
  • Hidegháború
  • Jelenkor

A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.

Ezekre kell nagyon figyelni a vizsga során

Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.

Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.

    Milyenek voltak a tavalyi eredmények?

    Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni.

    2024-es töriérettségi eredményei középszinten:

    • elégtelen: 707 vizsga
    • elégséges: 12065 vizsga
    • közepes: 21187 vizsga
    • jó: 20797 vizsga
    • kiváló: 12933 vizsga

    Az osztályzatok alapján egyértelmű, hogy középszinten a legtöbben (31,30%) hármas osztályzatot szereztek, azonban ettől nem sokkal maradt el a négyesre érettségizők száma (30,72%).

    Szerencsére legkisebb arányban az elégtelent szerző vizsgázók voltak. Az összes középszinten érettségizettek közül mindössze 1,04 százaléknak nem sikerült a töriérettségi.

    A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

    Mikor lesznek a szóbelik?

    Az emelt szintű szóbeliket idén június 3–11. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig  június 16. és július 2. között kell lebonyolítania az iskoláknak.

    A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.

     

    Hozzászólások

    Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

    Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

    Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

    A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.