Mintafeladatok a végén egy kicsi csavarral - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi első részét

Az utolsó feladat nehéz, ennél sokan veszíthetnek pontokat - mondták az Eduline által megkérdezett szakértők a középszintű matekérettségi első részéről. A matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Óbudai Egyetemnek, a feladatsor nem hivatalos megoldását pedig a Corvinus érettségi előkészítő szervezetének, a Studium Generale-nak.

Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kell számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kell írniuk.

Matekérettségi 2025

Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy az első rész első hét feladata klasszikus értelemben vett mintapélda, ezért ezek nem okozhatnak senkinek sem problémát.

A sodrófadiagramos feladat egy kicsit pepecselősebb, sokat kell számolni, viszont négy pontot ér. Ilyenre eddig az első részben nem nagyon volt példa

- jegyezték meg, majd hozzátették, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot azért érezhetik nehezebbnek az érettségizők, mert ez volt az a témakör, amit a NAT változása miatt megcsonkítottak, így nem biztos, hogy a matekórákon akkora fókuszt kapott.

A szakértők szerint az utolsó, valószínűség-számításos feladat viszont sokaknak jelenthet problémát, szerintük ennél a példánál sokan veszíthetnek értékes pontokat.

Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.