Az utolsó feladat nehéz, ennél sokan veszíthetnek pontokat - mondták az Eduline által megkérdezett szakértők a középszintű matekérettségi első részéről. A matematika érettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Óbudai Egyetemnek, a feladatsor nem hivatalos megoldását pedig a Corvinus érettségi előkészítő szervezetének, a Studium Generale-nak.
Az idei matekérettségi első részében többek között halmazok, egyenlet megoldása a valós számok halmazán, gráfok és vektorok is szerepelnek, de a diákoknak mértani sorozat összegét, illetve térfogatot is kell számolniuk, valamint az egyenes egyenletét is fel kell írniuk.
Az Eduline által megkérdezett szakértők úgy fogalmaztak, hogy az első rész első hét feladata klasszikus értelemben vett mintapélda, ezért ezek nem okozhatnak senkinek sem problémát.
A sodrófadiagramos feladat egy kicsit pepecselősebb, sokat kell számolni, viszont négy pontot ér. Ilyenre eddig az első részben nem nagyon volt példa
- jegyezték meg, majd hozzátették, hogy a vektoros és a koordináta-geometriás feladatot azért érezhetik nehezebbnek az érettségizők, mert ez volt az a témakör, amit a NAT változása miatt megcsonkítottak, így nem biztos, hogy a matekórákon akkora fókuszt kapott.
A szakértők szerint az utolsó, valószínűség-számításos feladat viszont sokaknak jelenthet problémát, szerintük ennél a példánál sokan veszíthetnek értékes pontokat.
Matekból az első 30 pontos, a második rész pedig 70 pontos.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
