Milyen témakörök és altémák lesznek a 2025-ös történelemérettségéin? Hogyan épül fel a vizsga, milyen kompetenciákat értékelnek rajta? Kevesebb mint egy hét múlva írják az érettségizők a történelem írásbeli részét – mutatjuk, mit kell róla tudnotok.
A 2025-ös történelemérettségit május 7-én írják a diákok. A vizsga – mind középszinten, mind emelt szinten – két fő részből áll: az elsőben rövid feladatokat kell megoldaniuk, míg a másodikban esszék megírására kerül sor.
Itt a 2025-ös tavaszi érettségi teljes vizsgabeosztása
A 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével 2024-ben már a módosult érettségi követelmények alapján számoltak be tudásukról a diákok történelemből és magyarból. Töriből szerencsére a változások nem voltak olyan radikálisak, mint például a magyarérettségi esetében. A vizsga szerkezete és a feladattípusai nagyrészt megmaradtak a korábbi években megszokott formában, de a tananyag tartalma több ponton módosult.
Mi változott a történelemérettségi témaköreiben?
Középszinten néhány korábban emelt szinten szereplő témakör átkerült ide, például az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla. Ezzel szemben az emelt szintű vizsgából kikerültek olyan témák, mint a francia abszolutizmus vagy a 18. századi nagyhatalmi konfliktusok Európában.
Egy másik lényeges változás, hogy a munkajogi és pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos témakörök már nem részei a történelemérettséginek – ezek átkerültek az állampolgári ismeretek érettségi követelményei közé, így az idei vizsgázók már ezekből nem találkoznak ilyen jellegű feladatokkal.
Ennyien buktak meg 2024-ben a történelemérettségin
Ezek a témakörök és altémák szerepelhetnek a 2025-ös érettségiben:
1. Az ókor
2. A középkor
3. A kora újkor
4. Az újkor
5. A világháborúk kora
6. A hidegháború kora
7. A jelenkor
A vizsga felépítése: mire számíthatnak a középszintű vizsgázók?
A történelemérettségi középszinten továbbra is két részből áll: az első részben rövid, egyszerűbb feladatokat kell megoldani, a második részben pedig esszéfeladatokat kell kidolgozni. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.
Az esszék közül négy lehetőség közül választhatnak, de csak kettőt kell megírni: egy rövid esszét egyetemes történelemből, valamint egy hosszabb esszét a magyar történelem egy szakaszáról. Fontos, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig, míg a másik 1849 utáni korszakhoz kapcsolódjon.
A középszintű esszék terjedelme:
Eltérés esetén – ha túl rövid vagy túl hosszú a dolgozat – pontlevonásra kell számítani.
Emelt szinten hosszabb idő és több esszé
Az emelt szintű érettségi ugyanúgy két részből áll, de hosszabb időkerettel: összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére – 100 perc a rövid feladatokra, 140 perc az esszék megírására.
Ebben az esetben három esszét kell megírni:
Az esszék terjedelmi követelményei emelt szinten:
A vizsgázóknak minden esetben egyértelműen meg kell jelölniük a feladatlapon, melyik esszétémát választották.
Így pontozzák az idei töriérettségi írásbeli részét
Az Oktatási Hivatal oldalán továbbá az érettségin elvárt kompetenciákat is érdemes tudni. A következőkre figyelnek oda a vizsgán:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
