A vizsgázók közel 40 százaléka azért bukott meg, mert nem mentek el az érettségire.
Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint azok közül, akik 2024-ben rendes érettségit tettek, összesen 358-an szereztek elégtelen érdemjegyet a középszintű töriérettségin. Közülük 136-an azért buktak meg, mert nem jelentek meg a vizsgán.
Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségi ugyanis nem született, ahogyan az előző két évben sem.
Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, csak hárman voltak, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Volt, aki 64 pontot szerzett az írásbeli részen, azonban a szóbelin nullát. Egy másik érettségizőnek 52 pontos lett az írásbelije, viszont a szóbeli teljesítményére csak két pontot kapott.
Ahhoz ugyanis, hogy valaki kettest szerezzen az érettségin, ahhoz az írásbelin és a szóbelin is el kell érni legalább 12-12 százalékot.
Ebben a cikkünkben mutatjuk, hány százalékot kell elérni a különböző érdemjegyekért.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
