Ha több tárgyból van emelt szintű érettségim, akkor többször is kaphatok 50 pontot a felvételinél?

Válaszolunk.

  • Rodler Lili

A pontszámítás évről-évre változik, ám a 2025-ös pontszámítás nem változott a tavalyihoz képest akkora mértékben. Ennek ellenére sokszor bele lehet zavarodni, hogy akkor most hogyan is lehet kalkulálni a pontokkal.

A maximális pont, amit el lehet érni, az továbbra is 500, de ez több felé oszlik el:

  • a középiskolai eredmények: 200 pontot
  • az érettségi eredmények: 200 pontot
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pontot tesznek ki.

Az emelt szintű érettségiért, ha az adott tárgyból nem érettségi eredményt vontak, akkor az intézményi pontok kategóriából is beszámíthatnak 50 plusz pontot. Ez azonban egyetemenként, sőt karonként is változó, hogy tényleg elszámolnak-e ennyit.

Intézményi pontok számítása 2025

Jó példa erre a Corvinus és az ELTE gazdasági karai közötti pontszámítási különbség.

Corvinus gazdasági képzésein például automatikusan 50 pont jár az emelt szintűért, ha az az adott képzés érettségi felvételi tárgya. Ezzel szemben ELTE gazdasági alapszakjain az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi 25 pontot ér, a történelem és a matek emelt legalább 45 százalékos eredmény esetén már 50-75 pontot. A matek és a töri emelt együtt meg legfeljebb 75 pontot.

Tehát nagyban az adott egyetemtől függ, hogy adott esetben elszámolják-e mind a két emelt szintű érettségit, vagy sem. Erről minden esetben az egyetemek és a szakok felvételi tájékoztatójában tudtok értesülni, hogy a ti esetetekben mi érvényes. Illetve, ha nem vagytok biztosak így sem a dolgotokban, akkor érdemes felkeresni az adott egyetem Tanulmányi Osztályát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.